A 2015–2019-es időszakot nyugodtan nevezhetjük a budapesti turizmus aranykorának. Azonban a sikerek újabb kihívásokat hoztak magukkal, mert miután a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a 90 százalékot is meghaladta a fővárosban, és bár korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy egyik percről a másikra szinte minden külföldi eltűnjön, ez 2020 tavaszán mégis bekövetkezett. Nem véletlen, hogy a kormány által pár hete elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 kiemelt célként határozza meg a belföldi vendégéjszakák számának növelését. Másrészt a lakások szálláshelyként való hasznosításának térnyerése – bár az összes budapesti lakás 2 százalékát sem hasznosították így – remek táptalajt biztosított azon populista szólamok számára, amelyek a budapesti „airbnb-zés” betiltását, szigorú korlátozását szorgalmazták, a jelenséget okolva (meglehetősen tévesen!) a lakásárak emelkedéséért, valamint a pesti belső kerületek sokszor valóban vállalhatatlan állapotáért. Ez az állítás már csak azért is téves, mert a hordákban járó úgynevezett „bulituristák” nem a döntően 1-2 szobás magánszállásokon, hanem a nagy csoportok befogadására alkalmas hostelekben szállnak meg.

A válság előtti körülbelül 16 000 airbnb-s lakás több mint fele eltűnt a piacról. 

A szinte példa nélkülien sikeres magyar oltási program hatására Magyarország biztonságos destinációvá vált a nemzetközi turizmusban. Az országok közötti vakcinadiplomácia egyik áldozataként, az egymás védettsége elismerése körüli hercehurca miatt, a turisták késő tavasszal, kora nyáron mégsem özönlötték el Budapestet. 

Az EU-ban bár gyorsul, továbbra sem elég gyors a vakcináció, de ha az egységes védettségi igazolvány végre eljut az európai lakosság széles köréhez, akkor várható a turizmus fokozatos újraindulása.

Az egyes országok komoly kampányokat folytatnak a belföldi turizmus erősítéséért, és állampolgáraikat a határokon belül maradásra kérik. 

A légitársaságok és közülük is a számunkra fontos fapadosok még csökkentett járatszámmal üzemelnek, de a járvány során tanúsított viselkedésük (járattörlések, jegyárvisszatartások) alaposan megtépázta a renoméjukat, és nem valószínű, hogy gyér kereslet esetén elindítanák a járataikat. Ilyen esetben fontos lenne megállapodni a szolgáltatók és az államok között, hogy az üres helyek egy részéért kárpótolja a légitársaságot az állam, így biztosítva a légi közlekedés beindulását. 

A nagy küldőpiacaink egy részére még jó darabig nem számíthatunk (Egyesült Királyság, Kína, Amerika(?)).

Ezekkel szemben áll a köztudatban Magyarország mint biztonságos ország, valamint, hogy a bezártság hatására, bár sok szektort alaposan megtépázott a járvány, mégis sokaknak nőtt a megtakarítása (Németországban a lakossági megtakarítások összege rekordszinten van), és – másfél év bezártság után – az utazás iránti igénye. 

A szállodáknak fájó, a magánszállásoknak öröm, hogy a vendégek a biztonságosabbnak hitt apartmanok, magánszállások, vendégházak felé fordultak. El akarják kerülni a zsúfolt hoteleket, recepciókat, a levegőt keringtető hotelszobákat.

A budapesti helyszínen nemrég befejeződött labdarúgó-Európa-bajnokság turisztikai szempontból óriási siker. Bár a vártnál kevesebb turista érkezett, azonban az Európában egyedülálló módon telt ház előtt zajló meccsek, a tömött szurkolói zónák potenciális utazók tízmillióihoz juttathatták el jó hírünket. 

Ez egyben mutatja, miért van szükség egyes nagy sportlétesítményekre, kongresszusi központra, nemzetközi sport-, kulturális és egyéb rendezvényekre. Szomorú, hogy az atlétikai világbajnokság pont egy, a turizmus számára katasztrofális időszak után a politikai adok-kapok áldozatává válhat, és elbizonytalaníthatja más rendezvények szervezőit Budapest mint helyszín kiválasztásában. 

A belföldi turizmus felélénkülésére Budapesten még várni kell. Bár a miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte a külföldi vendégeknek való kitettségünket, megoldás még nincs. A Fővárosi Önkormányzathoz tartozó Restart Budapest kártya tavalyi bukása előrevetíti, hogy senki nincs könnyű helyzetben, aki változtatni akar.

Fotó: Kallus György / VG

Nem érdemes ugyanakkor Párizst vagy Berlint példának venni, amikor Nyíregyházáról, Szombathelyről két és fél óra alatt elérhető Budapest, így az árérzékeny hazai vendég, ha felutazik a fővárosba, megspórolva a szállásdíjat, még aznap haza is utazhat. Ha cél a napi költések növelése a szektorban, akkor szintén nem jó célcsoport a hazai vendégeké, bár természetesen lemondani sem szabad róluk .

Budapesten speciális problémákkal is meg kell küzdenie a szállásadói piacnak. 

Tavaly nyáron a kormány az önkormányzatok kezébe adta a kiadható napok számának szabályozását. Érthetetlen módon csak a legkisebbek esetében, a magánszálláshelyek, a hostelek kimaradtak…

A Fővárosi Önkormányzattal és a főpolgármesterrel jó viszonyt ápoló civil szervezetek óriási kampányt folytattak azért, hogy ellehetetlenítsék a budapesti, rövid távú szálláshelykiadást. Időközben kiderült, hogy erre a Fővárosi Önkormányzatnak szerencsére nincs jogköre, csak a kerületeknek, akik időközben felismerték a turizmus ezen szegmensének jelentőségét. Így az egyes belvárosi önkormányzatok különböző, olykor a jogszerűség határait feszegető intézkedésekkel igyekeznek elejét venni a korábbi, turizmus okozta problémáknak, de az „atombombát”, a kiadható napok számának korlátozását, még egyik sem vetette be. 

Azonban a budapesti szabályozások körüli bizonytalanságok a piac regenerálódása ellen hatnak. Miközben a kerületek a kormányra mutogatnak, hogy nincs megfelelő jogosítvány a terület újraszabályozására, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes épp a napokban nyilatkozta, hogy továbbra is a szálláshely-szolgáltatás radikális visszaszorítása, a kiadható napok korlátozása a céljuk. Egy biztos, ha bevezetnék a kiadható napok számának korlátozását, az a szektor gyors halálához, emberek ezrei megélhetésének tönkretételéhez vezetne.

A kormányzati segítségek részben hoztak enyhülést (például a hitelmoratórium), részben nem hatottak, hiszen az idegenforgalmi adó vagy a turizmusfejlesztési hozzájárulás átmeneti elengedése nulla forgalom esetén nem jelentett valódi könnyítést, miközben a legkisebb szállásadók a különböző kedvezményes hitellehetőségeket sem tudták igénybe venni. 

A Magyar Apartmankiadók Egyesülete éppen ezért aktívan lobbizik azért, hogy a magánszállásadók hitelképességének jogszabályi feltételei minél hamarabb elkészüljenek.

Fontos lenne, hogy a Fővárosi Önkormányzat kezdjen el belföldön (Budapest Restart 2.0) és külföldön kampányolni. Ahogy nyílnak a határok, úgy versenyez majd a turistákért egyszerre Pozsony, Bécs és a többi város. Nekünk is fel kell állni a startvonalra!

Mindeközben a vidéki szálláshelyek tavaly nyáron valamit le tudtak dolgozni a veszteségeikből, idén is ez a trend látszik. Itt a kormányzati intézkedéseknek (a fentieken túl a szobánkénti egymillió forintos, vissza nem térítendő támogatás a Kisfaludy-program keretében) volt érdemi jelentőségük. 

Idén tehát még mindig a belföld az új külföld, nem csak nálunk, más országokban is. Nem véletlen, hogy a befektetők a vidéki destinációk felé fordultak, és építkezésektől hangos a Balaton, az Őrség, a Tisza-tó környéke stb. 

Budapesten elsőként a szomszédos országokból érkezők jelenhetnek meg, előnyben lesznek a parkolót kínáló szálláshelyek. A Sziget Fesztivál elmaradásával csak a Forma–1 és az Eucharisztikus Világkongresszus miatt Magyarországra érkezőkben bízhat a szektor. Hogy aztán mi lesz ősszel, az ma még a jövő ködébe vész. A július egyelőre katasztrofálisan néz ki foglalási szempontból. Igaz, a vendégek zöme a járvány hatására ultra last minute foglal, így bizakodni még szabad.

A magánszálláshelyek budapesti korlátozásának minapi belengetése helyett üdvözítőbb lenne, ha a főváros Pozsonyhoz hasonlóan elfogadná az Airbnb felajánlását, hogy közvetlenül ők szednék be az idegenforgalmi adót a házigazdáktól, és utalnák át a fővárosnak, az önkormányzat pedig tovább a kerületeknek. Ez emelkedő adóbevételt, tisztuló piacot jelent, hiszen az eddig adót nem fizetőket is becsatornázza a rendszerbe.

A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete lobbizik az illegális szállásadók elleni hatékonyabb fellépésért, aminek egyik eleme lenne ez az intézkedés.

Lobbizunk azért, hogy a szeptembertől kötelezően használandó okmányolvasók esetében kitaláljon egy olyan megoldást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), amely nem igényli a házigazda személyes jelenlétét. 

Egy nemrég elfogadott jogszabály szerint a szállodákhoz hasonlóan valamennyi szálláshelyet kötelező lesz minősíteni, ráadásul ez költséggel fog járni. Bár a cél támogatandó (a vendégek nagyobb biztonsága fogyasztóvédelmi szempontból), a 21. században, azon szálláshelyek részére, amelyek csak nagy szálláshely-közvetítő platformokon hirdetnek (Booking.com Szállás.hu, Airbnb, stb.), teljesen fölösleges teher. Hiszen egy egyszeri értékelést könnyebb kijátszani, mint a platformokon azonnal megjelenő vendégértékeléseket, kommenteket, amelyek naprakész és hiteles információkat nyújtanak a vendégek részére. 

A mélypontot remélhetőleg már elértük. Ahogy egy bölcs mondta: „A kísértés, hogy feladd, pont azelőtt a legerősebb, hogy sikerrel járnál!” Nem adjuk fel!