A pandémiás időszakban általánossá vált home office hatására döbbentek rá sokan Európa-szerte, hogy napközben bizony meleg van otthon. Ráadásul tavaly elsősorban a nyugati országokban (Hollandia, Belgium, Franciaország) sorra dőltek meg a melegrekordok, aminek hatására ezekben az államokban korábban nem látott méreteket öltött a klímaberendezések iránti kereslet. 

 

A lakásfelújítási támogatással nőhet a hazai hőszivattyú- és klímapiac is

Ezzel szemben Magyarországon és a régióban a pandémiás időszak jelentős – 15-25 százalékos – visszaesést hozott a lakossági klímaberendezések piacán. Részben azért, mert az itteni lakosság egy jelentős részének nincs elég megtakarítása, és sokan az általános bizonytalanság miatt kivártak egy ilyen mértékű kiadással. A választott termék, illetve márka terén is markáns eltérések tapasztalhatók a vásárlói szokásokban. Az elmúlt néhány évben a nyugati országokban többnyire a közép- és a felső kategóriás termékek közül választottak a fogyasztók – kiemelt szempont számukra a termék márkája –, elsősorban a tradicionálisan magas minőségű japán gyártmányokat keresték. Hazánkban jellemzően a prémium- és a sztenderd (belépő kategóriás) berendezésekre van kereslet. Ami a klímák használatát illeti – részben az éghajlati sajátosságokból adódóan – hazánkban jóval kevesebben használják fűtésre a berendezéseket, mint például Bulgáriában, Szlovéniában, Görögországban, Montenegróban vagy éppen Albániában. Szlovákiában és Csehországban is leginkább csak hűtenek a légkondicionáló berendezésekkel.

Fotó: Shutterstock

 

Komoly támogatásokkal a klímasemlegesség felé

Hűteni és fűteni azonban nem csupán klímaberendezéssel, hanem – a gáz használatával szemben – megújuló energiaforrással működő hőszivattyúval is lehet. Az Európai Unióban érvényben lévő Net-zero Emissions by 2050 elnevezésű kezdeményezés jegyében létrehoztak egy roadmapet, amely alapján az országoknak támogatási rendszereket kell felállítaniuk a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése érdekében. Ezeknek a támogatásoknak is köszönhetően a hőszivattyúk szegmensében európai szinten évente 20-25 százalékot növekszik a piac. A különböző országok természetesen az egyéni adottságaik és az elérhető támogatási rendszerek függvényében igyekeznek megfelelni az EU által előirányzott normáknak. A skandináv országokban például már nem épül úgy ház, hogy nincs benne hőszivattyú.

Azokban a régiókban, ahol van a támogatás, a hőszivattyúk értékesítése és piaca meredeken emelkedik. Ott, ahol kisebb volt a bázis az előző évekhez képest, akár a kétszeresére is nőhet a piac.

Lengyelországban például az elmúlt 4-5 esztendőben évente csaknem másfélszeres növekedés volt jellemző. Régiónkban, Csehországban és Szlovéniában közel egy évtizede igényelhető állami támogatás hőszivattyú telepítésére, illetve felújítására is, de Szlovákiában is több éve létezik hasonló támogatás. Ez jól megmutatkozik a piaci számokban is: amíg Szlovéniában csaknem 7000 darab hőszivattyú jut 2 millió emberre, addig hazánkban 10 millió főre nagyjából 5-7000 darab. A 10 milliós lélekszámú Csehországban a piac három-négyszerese – 22-24 000 darab évente – a magyar piacnak, ahol már évek óta él ez a fajta állami hozzájárulás.

 

A Zöld otthon program hatására növekedés várható 

A hőszivattyú hazánkban egy olyan termék, amelyet a fogyasztók jellemzően nem vásárolnak meg önmagában. Akkor invesztálnak bele, ha építkeznek vagy felújítanak. Ebben az évben Magyarország is elindította az otthonfelújítási támogatást, amely hőszivattyú-telepítésre is fordítható.

Ám amíg Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában kifejezetten a hőszivattyúra vehető fel a támogatás, nálunk a maximálisan kapható 3 millió forint nem magára a berendezésre, hanem 50-50 százalékban a berendezésre, valamint a felújítás kapcsán felmerülő munkadíjra igényelhető.

Önmagában tehát az otthonfelújítási program kapcsán csupán enyhe növekedést prognosztizáltunk, azonban a napokban bejelentett Zöld otthon program tovább fogja serkenteni a piacot, és Magyarország várhatóan az eddiginél nagyobb ütemben halad tovább a lakossági zöldenergiák területén. Összességében a program átgondolt, európai értékeket képvisel, bár a stratégia kissé más, mint a környező országokban. Remélem, hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket, és ezáltal hazánkban is több „élhetőbb otthon” létesül.