Alapjaiban rengette meg az elmúlt két évben a koronavírus-járvány a világgazdaságot, az idegenforgalom mellett pedig a bortermelők is a krízis vesztesei közé tartoztak. A legaktuálisabb kérdés pedig a „hogyan tovább”? Merre nyílik meg a kibontakozás útja a magyar bortermelők előtt a koronavírus-járvány negyedik hullámának árnyékában?

Évtizedes távlatban a turizmus az egyik legdinamikusabban növekvő gazdasági ágazat, mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban. A gazdaságélénkítés mellett a munkahelyteremtésben is nagy szerepet játszik. 2018-ban ez az ágazat adta a KSH szerint a GDP 6,8 százalékát, mellette 428 ezer embernek jelentett megélhetést. De hiába van potenciál a magyar turizmusban – hiszen jól hangzik a „Magyarország a csodák soha ki nem merülő forrása” szlogen is –, ha a koronavírus miatt az utazók „szobafogságra” lettek ítéltetve.

A problémával szembesültek a magyar borászok, bortermelők is. A rendelkezésre álló európai uniós statisztikákból kiderül, hogy

a beutazó turizmus elmaradása jelentősen csökkentette az éves egy főre jutó borfogyasztást több tagállamban is, ami Magyarországot sem kerülte el.

Különösen kedvezőtlen ez annak tükrében, hogy a magyar szőlő termőterülete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának statisztikái szerint már 2018 óta folyamatosan csökken. Van olyan borvidék, ahol mostanára majdnem felével csökkent a szüretelt szőlőmennyiség, országos szinten ötödével. A pincészeteknek, gazdáknak problémát jelentettek a vírus mellett a növekvő energia és csomagolóanyag árak, a bérköltségek, valamint a magas infláció is.

Fotó: Bús Csaba

A legnagyobb kihívást most a horeca (vendéglátó) szektor újraélesztése mellett a munkaerő megőrzése jelenti. Jellemzően a pincészetek képesek voltak áthidalni működési nehézségeiket elbocsátások nélkül, illetve a munkafolyamatok átcsoportosításával. A bevételkiesést sokaknál enyhítette a kiskereskedelemben és az online csatornákon történő árusítás felpörgése is, hiszen a fogyasztók lojálisak maradtak kedvenc termelőikhez. Viszont a fesztiválok és rendezvények elmaradását és a velük járó bevételkiesést semmi sem tudta pótolni. Noha idén már a kisebb rendezvényeket meg lehetett szervezni, de a turizmus és borászat szempontjából fontos alkalmak többségét sajnos nem. Márpedig ezek a teljes magyar borfogyasztás 10-15 százalékát adják a vendéglátó szektorral együtt.

Az előttünk álló időszak a járvány negyedik hulláma után a nemzetközi turizmus újraéledésének egyfajta főpróbája is lesz, hiszen a vakcinák már elérhetők és a vakcinaútlevelek alkalmazása is beindult.

Azonban az utazások szigorú szabályokhoz vannak kötve, még azoknak is, akiket beoltottak. Az ennek következtében megváltozott utazási preferenciák új trendeket határoztak meg: a nemzetközi utak helyét átvették a regionális, illetve országon belüli túrák, hiszen autóval közlekedve sok esetben lényegesen egyszerűbben léphetjük át a határokat.

Ennek pozitív hozadéka is van, hiszen az átalakuló utazási szokások a hazai módosabb fogyasztók körében felértékelték a magyarországi borvidékeket és borokat. Ezen belül is többnyire kiemelt figyelmet kap a Tokaji borvidék, hiszen a világ első eredetvédett borait, a híres tokaji aszút készítik itt, amely a furmint borok mellett a belföldi turisták számára is sokat jelent. Noha a nagy borfesztiválok többsége elmaradt, így is évtizedek óta nem látott forgalom összpontosult a belföldi borászatokra, vendéglátókra. Ezen fogyasztók bár árérzékenyebbek a tehetősebb külföldi turistákhoz képest, ellenben szívesen választják azonos termékkínálatból a magyar megfelelőt, ha választás elé kerülnek. 

Ezzel párhuzamos trend a magasabb minőségű italok felé fordulás. A hétvégi összejöveteleken, különböző közösségi eseményeken elköltött pénzt megtartva, a fogyasztói élmények preferálása mellett inkább a jobb minőség felé mozdultak el a fogyasztási szokások, így a tokaji borok szerepe is növekedhet, hiszen a hazai borok között egyértelműen a magasabb minőséget képviselik. A karácsonyi és az azt megelőző adventi időszakban egyébként hagyományosan népszerűbbek a Tokaji borvidék borai, ezen belül is az aszú.

Segítheti a fogyasztói igények változásával megnyíló piaci lehetőségek kiaknázását, hogy az idei szüret egy jó évjáratot eredményezett a termelőknek. Tokajt illetően a mennyiséget tekintve átlagostól kevesebb lett a termés, ugyanakkor nagyon jó minőségű volt a leszüretelt gyümölcs. Bár a hosszú száraz ősz során nagyon kevés aszúszem képződött, ami aszúborok a pincékbe kerültek, azok kiváló, harmonikus borok lettek.

A turisztikai szektor működésének teljes helyreállását csak 2024-re prognosztizálják a szakértők, de az idei nyár egyértelműen megmutatta, hogy gyors piaci alkalmazkodás mellett levegővételhez juttatható a horeca szektor és a borturizmus is. A termelők előtt pedig új lehetőséget nyit meg, hogy a hazai fogyasztók nagyobb számban bizalmat szavaztak a magyar boroknak. A tudatosabb, minőségi borválasztás pedig lehetőséget nyújt az alternatív megoldásokra, kísérletezésekre, ami elhozhatja a minőségi magyar borok újabb reneszánszát is.