ESG: versenyelőny, elvárás vagy trend?

Az idén januártól jogszabályi keretek közé foglalta az ESG-szempontokat: innentől kezdve a nagyvállalatoktól már a nem pénzügyi adatokra vonatkozó jelentési kötelezettséget is elvárja. Az EU mellett a befektetők, a bankrendszer és a fogyasztók is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a fenntarthatósági szempontoknak. Ezt sokan kihívásként élik meg, én azonban komoly lehetőségként gondolok rájuk – legyen szó akár pénzügyi növekedésről, akár társadalmi szintű előremozdulásról. 

A befektetések során hazánkban is egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok: az EY kutatása szerint a befektetők 97 százaléka valamilyen mértékben figyeli és értékeli a nem pénzügyi információkról szóló beszámolókat. A munkavállalók 70 százaléka elvárja, hogy a vállalat, amelynek dolgozik, határozottan állást foglaljon társadalmi kérdésekben. A vásárlók egyre tudatosabbak a márkaértékek és a fenntarthatóság tekintetében, különösen az Y és Z generáció tagjai. Vegyük emellé a szigorodó szabályozásokat is, és máris megkapjuk az eredményt: előbb-utóbb minden vállalatnak stratégiai szintre kell emelnie a fenntarthatósági célkitűzéseket. 

A nagy zöldítésben azonban szükség van átláthatóságra és összehasonlíthatóságra is. Ezt szolgálja az ESG – az Environmental, Social és Governance szóból összeálló – keretrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a működési tulajdonságokat lefordítsuk a számok nyelvére. Az ESG-szemlélet három fő területet értékel: a környezeti hatásokat, a társadalmi szerepvállalást, valamint a vezetői döntéshozatalt. A minősítés során a három területhez fűződő kockázatokat, valamint a vállalat kockázatkezelési intézkedéseit elemzik egységes szempontok szerint.

A vállalati „purpose” arra a kérdésre ad választ, hogy az adott szervezet milyen pozitív hatással van a világra, vagy úgy is mondhatnám, hogy mi ad értelmet a dolgozók mindennapjainak, mi az, amiért fontosnak érzik a munkájukat. Az ESG ennek a közös értékrendnek a gyakorlati megvalósulása, legyen szó környezetvédelemről, társadalmi ügyek felkarolásáról vagy felelős és etikus vállalatvezetésről. A purpose hangzatos ígéret a cég honlapjának főoldalán, az ESG pedig a konkrét tett, amellyel meg is valósítják azt. 

A fentiek figyelembevételével azt gondolom, hogy az ESG sokkal több puszta trendnél. Talán nem is gondoljuk, hogy mennyi növekedési lehetőséget rejt magában, ha a vállalatok stratégiai szintre emelik ezt a szemléletet. Növelhetjük általa az energiahatékonyságot, csökkenthetjük az ellátási lánchoz kapcsolódó pazarlást, jobb kapcsolatokat alakíthatunk ki a szabályozó hatóságokkal, és bevonzhatjuk a tehetségeket, amivel növelhetjük a termelékenységet. Mindezek pedig, tudjuk, komoly előnyt jelentenek a tőkepiacon.