Általános definíció szerint a pénz olyan értékkel bíró tárgy, amely állandó fizetési eszközként használható, és amellyel adósságot törleszthetünk. Az utóbbi évtizedekben ez a definíció megkopottá vált. Előtérbe kerültek az elektronikus pénzek, eleinte a tartalékszámlákon, majd a bankkártyákon és a mobilfizetésen keresztül. A hagyományos pénzügyi rendszeren kívül a pénzügyi forradalom a kriptoeszközökkel folytatódott. Ezen innovációkban azonos, hogy a pénz elektronikus formában jelenik meg.
A sort tovább bővíti a digitális jegybankpénzek megjelenése.
A Covid-pandémia és az ukrán háború a jegybankokat is új stratégiák megalkotására késztetik. Ahogy azt Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is hangsúlyozta a márciusi sajtótájékoztatóján, bízik a digitális jegybankprojektjük sikerességében. A gazdasági környezet jelenlegi változása miatt a jegybankok még nagyobb figyelmet fordítanak a digitális jegybankpénz (CBDC) projektekre. A 2008 utáni válságkezelés fő tanulsága, hogy mellékhatásokra nagyobb figyelmet fordító jegybanki eszköztárra van szükség. Emiatt felértékelődik a kontrollált, célzott pénzmennyiség-bővítés lehetősége. Várakozások szerint a digitális jegybanki pénzek ezt képesek lehetnek megvalósítani.
A II. világháború után az állam kontrollálta a pénzmennyiséget. 1971-től fokozatos dereguláció ment végbe a pénzügyi rendszerben, ami során a pénzkínálat alakítása fokozatosan a privát bankokhoz került. A pénzügyi szabályozás lazításával az államnak csökkent a hitelciklus alakítására való ráhatása. A folyamat erősödése a 2008-as pénzügyi válságig tartott, ami rádöbbentette a gazdaságpolitikusokat a szabályozás fontosságára. Így kezdett megerősödni a makroprudenciális politika, amelynek célja, hogy a pénzügyi rendszer kockázatait egészséges szinten tartsa. Végeredményként a magánbankok autonómiája a pénzteremtésben lassan elkezdett visszaszorulni.
A 2010-es évtized gazdaságpolitikai tapasztalatai a digitális jegybankpénzek megjelenését vetítették előre. A Bahamákon és Nigériában már működik a digitális jegybankpénzrendszer, Kínában a téli olimpia alatt már a külföldiek is elektronikus jüannal fizethettek. A svéd Riksbank az e-korona projekjének második, gyakorlati tesztfázisát pár hete zárta le. Eközben a Fed az MIT Egyetemmel teszteli saját digitális dollár rendszerét, az Európai Központi Bank kutatási fázisban van, Oroszország teszteli saját e-rubel rendszerét, miközben India is saját elektronikus rúpia rendszerén dolgozik. Az MNB 2020 óta szűk felhasználói körben tesztelési céllal alkalmazza a Digitális Diákszéf applikációt.
A 2010-es évtized új kihívások sorát hozta. Egyrészt a privát coinok fokozatosan a törvényes fizetőeszközök alternatíváiként léptek fel, másrészt bebizonyosodott, hogy a generális jegybanki eszközök drágák, mert nem kívánt mellékhatásokat okoznak, amit a 2020-as pandémia lazításai is megerősítettek, például az eszközárak jelentős növelésével. Ezzel ugyanakkor pénzügyi stabilitási kockázatot is okoztak. A jelenlegi pénzteremtés mellékhatásai miatt a digitális jegybankpénzprojektek előtérbe törhetnek, mert kedvezőbb költség-haszon arányt eredményezhetnek a monetáris politika alkalmazása során.
A digitális jegybankpénz adta lehetőségeket annak komplexitása miatt alaposan körbe kell járni.
Számos előnye körvonalazódik a láthatáron. Kielégítheti a fogyasztók fizetési szolgáltatásokkal kapcsolatos új igényeit, és gyorsabb nemzetközi tranzakciók megvalósítására is alkalmas. Nagyobb megtakarítói stabilitást biztosít, hiszen a jegybankok korlátlanul fizetőképesek hazai fizetőeszközben. Végül a jegybankok célzottabb monetáris politikát folytathatnak, így koncentrált hatással lehetnek a makrogazdasági mutatókra. A bevezetés azonban a pénzügyi rendszer átalakulásával stabilitási kérdéseket vet fel, valamint a kiberbiztonsági kihívásokat is kezelni kell. Emiatt körültekintően kell eljárni a projektek megismerésében. A pénz forradalma a jegybanki világban is zajlik, érdemes objektíven tanulmányozni az innovációkat.
