A termelékenység növelésének legfontosabb feltétele, hogy növekedjék a munkavállalók képzettsége, tudásszintje. Kevés eredményt hoznak ugyanis az új gépek, berendezések, ha nincsenek megfelelően képzett munkavállalók a működtetésükre. Magyarország büszke arra, hogy a GDP-arányos beruházási ráta 27 százalék fölött van, ezeknek a beruházásoknak a döntő többsége azonban épület-, gép- és infrastruktúra-beruházás. Az Európai Beruházási Bank 2021. évi elemzése szerint az összes magyar beruházás 78,2 százaléka ilyen megfogható (tangible) beruházás, és csupán 21,8 százaléka köthető a tudásbővítéshez.. Ez az arány például a termelékenységben és a versenyképességben is élen járó Dániában 57,2 és 42,8 százalék. Az egy ledolgozott órára jutó munkatermelékenység az Európai Unió átlagának százalékában 2021-ben Magyarországon 68,4 és Dániában 140,8 százalék. (Eurostat, 2022. 07. 04.) 

2022.06.16. Nyíregyháza A Nyíregyházi Szakképzési Centrum alkotóműhelye gyártásszimulációs eszközzel gazdagodott. A szakképzési centrum diákjainak adott a lehetőségük ahhoz, hogy modern környezetben, kiváló oktatóktól tanulják meg szakmájuk alapjait. Fotó: Pusztai Sándor Kelet-Magyarország
Fotó: Pusztai Sándor / Kelet-Magyarország

Az IMD  legfrissebb versenyképességi elemzése szerint a vizsgált 63 ország között Dánia az első, Magyarország pedig a 39. helyen van úgy, hogy a GDP arányában mért beruházásokra Magyarország a 11., Dánia pedig a 35. helyen található. Természetesen, ha a GDP nagyságát is figyelembe vesszük, akkor a 2,2-szer nagyobb dán GDP arányában mért 22,4 százalékos beruházási érték a magyar 27 százalékos GDP-arányos beruházási értéknek – az alacsonyabb magyar GDP miatt – körülbelül 1,8-szerese. Ha pedig a gép- és tudásberuházások arányát is megvizsgáljuk, akkor azt kapjuk, hogy a dán tudásberuházás a magyarnak több mint háromszorosa.

 

A tudásberuházások között kiemelkedően fontos a munkavállalók állandó továbbképzése, vagyis az úgynevezett élethosszig tartó tanulás. A nemzetközi szakirodalom figyelmeztet, hogy hiába költ akármennyit is egy ország épületekre, gépekre és technológiákra, ha nincsenek szakértő munkavállalók azok működtetésére. Az Eurostat rendszeresen elemzi, hogy a munkaképes korcsoportba tartozó (25–64 éves) munkavállalók közül hány százalék vesz részt folyamatos továbbképzésben. A legfrissebb elemzés az év májusában jelent meg. 

 

Az adatok szerint a termelékenységben és a versenyképességben is jól teljesítő skandináv államok költik a legtöbbet felnőttképzésre. A V4-ek adatai nagyon rosszak. 2019-ről 2021-re a legnagyobb, 1,2 százalékpontos javulás Szlovákiában volt, de a 2021. évi szlovák érték még így is csak 4,8 százalék. Meglepő a cseh érték jelentős, 2,3 százalékpontos romlása. A magyar adat a lengyelnél kevesebbel, 0,1 százalékponttal javult, és az osztrák értéknek csupán 40, a dán értéknek a 26,3 százalékát éri el. Nyilvánvaló, hogy a remek digitális infrastruktúra kiépítettség ellenére nagyon gyenge digitális tudásszint is összefügg az alacsony felnőttképzési színvonallal. Erre mutat rá az MNB legfrissebb termelékenységi jelentése is (Termelékenységi jelentés, 2022. július). A jelentés szerint a digitális infrastruktúra fejlesztése tekintetében Magyarország az EU-országok felső középmezőnyében van, viszont a lakossági digitális tudásszint tekintetében a 22., a digitális infrastruktúra vállalati hasznosítása tekintetében pedig az utolsó előtti helyen van (a jelentés Digitális hatékonyság című fejezete, 42–53. oldal). Ahogyan az adatok is bizonyítják, a tudás, a képzettségi szint emelése nélkül hiába fogunk egyre több pénzt elkölteni épületekre, utakra, gépekre és technológiákra, ha egyre kevesebbet költünk tudásra, a képzettségi szint emelésére, a termelékenység nem fog javulni. A termelékenység növelése pedig versenyképességi kérdés is, hiszen ha nő a termelékenység, akkor nő a helyben előállított új érték aránya is. A helyben előállított új érték arányának emelkedése nélkül pedig nem lehet tovább javítani a versenyképességet.