A magyar társadalmat fel kell készíteni a digitális átalakulásra
Magyarországnak kifejezetten jó alapjai vannak ahhoz, hogy a digitális szektor a nemzetgazdaság húzóágazata legyen. Már most is jelentős iparágról beszélünk, hiszen a GDP-hez való hozzájárulása 6 százalék körüli, amely meghaladja az autóiparét. Mégis, ez a szektor egyelőre csak rejtett potenciált jelent hazánk számára, amennyiben nem képes úgy felpörgetni a gazdaságot, ahogy a gyakran bezzegországként emlegetett Észtországét. A McKinsey & Company kiszámolta, hogy mekkora többletnövekedést hozhat a digitális szektor 2025-ig, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek: 9 milliárd eurót, miközben a szektor GDP-hez való hozzájárulása 11 százalékra nőne. A McKinsey szerint a gazdaság digitális átalakulása következtében, főként a feldolgozóiparban, a legtöbb élő munkát automatizált folyamatok váltják fel. Emiatt átalakulnak a munkaerőpiaci igények, sokaknak más munkakörökben kell folytatniuk a munkát. Erre a változásra fel kell készíteni a magyar társadalmat.
A Microsoft is számba vette régiónk országaiban azokat a tényezőket, amelyek a digitális gazdaság állapotát meghatározzák, hogy azokból következtetéseket vonjon le a fejlettségükre és jövőbeli kilátásaikra vonatkozóan. Az így megállapított indikátor, a Microsoft Digital Future Index szerint Magyarország digitális fejlettsége a régió átlagának felel meg, holott a fundamentumaink lehetőséget adnának az átlagon felüli teljesítményre is.
Jó néhány területen impozáns mutatóink vannak: a széles sávú és mobilinternet kiépítettsége, sebessége, az 5G-infrastruktúra fejlettsége, a természettudományok oktatása és az otthoni munkavégzés lehetőségeinek megteremtése, ennek ellenére a digitális technológiák mégsem épülnek be kellőképpen a szervezetek működésébe – ez az egyik oka az átlagba simuló összképnek.
Sokatmondó adat, hogy idehaza a vállalatok és vállalkozások körülbelül 16 százaléka biztosít IT-tréninget a dolgozóinak, miközben ez az arány 20 százalékos Európában.
A Digital Futures Indexből az olvasható ki, hogy a digitális átalakulás akkor mehet végbe zökkenőmentesen Magyarországon, ha a munkavállalók hozzászoknak az élethosszig tartó tanuláshoz. Az oktatási rendszernek erős szerepet kell betöltenie a digitális képességek elsajátításában, emellett a versenyszféra és az önképzés is jóval nagyobb hangsúlyt kell kapjon.
A digitális technológiák használata, elterjedtsége és a dolgozók felkészültsége között szoros összefüggés van.
Hogyan is hathatná át a mindennapi működést a folyamatok automatizálása és papírmentesítése, ha a dolgozók nincsenek ezekre a változásokra felkészítve?
Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettes szerint napjaink gyorsan fejlődő és változó környezetében elsősorban az alkalmazkodás, a változás és a változtatás képessége miatt fejlesztik a munkavállalók digitális képességeit. A dolgozók egyre inkább a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat használnak a mindennapi munkájuk során, amely sok rutinfolyamatot automatizál, ennek köszönhetően a magasabb hozzáadott értéket képviselő munkáikra koncentrálhatnak. A technológia nyújtotta lehetőségek maximális kiaknázásához elengedhetetlen, hogy a szervezeten belül teret engedjenek az emberi találékonyságnak, aminek a kulcsa a felhőtechnológia, a mesterséges intelligencia és az ezek kiaknázásához szükséges folyamatosan fejlesztett tudás. Az OTP felmérése szerint a munkavállalók bő 90 százaléka vesz részt örömmel a képzéseken, hiszen tudják: naprakész tudásukkal és kreativitásukkal vonzóbbak lehetnek a munkaadók számára.
Csányi Péter véleménye egybevág az IDC felmérésében (The State of Digital Skills in CEE, IDC for Microsoft 2019) részt vevő vezetők 75 százalékának véleményével, akik szerint a versenyképesség alapvető feltétele a munkavállalók képzése. A felmérés azonban arra is rámutatott, hogy
a kelet-közép-európai régióban a munkavállalók mindössze 3,5 százaléka készült fel a legújabb technológiák kezelésére.
A munkatársak felkészítése tehát nemcsak a mindennapi működést érintő közvetlen előnyök miatt fontos. A Microsoft Work Trend Index felmérése azt támasztja alá, hogy a dolgozók is igénylik ezeket a képzéseket, mi több, nagyobb eséllyel hagyják el a munkahelyüket azok a munkavállalók, akiket a munkaadójuk nem oktat, és akik emiatt úgy érzik, hogy egyre kevesebbet érnek a munkaerőpiacon. Másfelől van olyan kutatás is, amely azt mutatja, hogy a munkavállalók 80 százaléka nagyobb eséllyel marad a munkahelyén, ha az adattechnológiákkal kapcsolatos tréningen vehetnek részt. Ez a szakterület azért ennyire fontos, mert – amint ezt az IDC Salesforce Economy 2021 tanulmánya is alátámasztja – az adatelemzők iránti munkaerőpiaci kereslet jelentősen megemelkedik az elkövetkező években.
A Microsoft az említett képességeknek az elsajátításához szükséges tréningek lebonyolításában is partnere a vállalkozásoknak. A cég a GitHubbal közösen több mint 10 millió ember továbbképzéséhez járult hozzá 2020-ban. Ez a szám azóta 30 millióra emelkedett, miközben a képzés továbbra is elérhető maradt.
A pandémia tapasztalatai szerint a gazdasági nehézségekkel is könnyebben birkózik meg egy digitálisan érett társadalom és gazdaság. Az előttünk álló recessziós környezet idején érdemes újra emlékezni erre, és a lehető legjobban felvértezni a munkavállalókat a digitális technológiák használatára.
