Öt évtizeden keresztül a félvezető-iparág a komputercsipek teljesítményét évente 50 százalékkal tudta növelni. Ezt a folyamatot Moore-törvénynek nevezzük, ami a komputerizáció és az internet fejlődésén keresztül az emberi történelem talán leggyorsabb átalakulását eredményezheti. A Moore-törvényen alapul az exponenciális kor elnevezés.

Azeem Azhar Az exponenciális kor című könyvében részletesen kifejti ennek sajátosságait. A jelenkor gazdasági fejlődését tucatnyi innováció jellemzi a digitalizációtól a mesterséges intelligencián át az energiaiparig és a biotechnológiáig. Mindezek hatására a társadalom előtt megnyíló technológiai lehetőségek exponenciális görbével, míg a hagyományos intézmények innovációkra adott válaszai lineáris egyenesben írhatók le. Azhar szerint a kettő közötti távolodó exponenciális rés napjaink súlyos kihívását mutatja: egyéni és társadalmi szinten is nehéz alkalmazkodni a felgyorsuló technológiai változáshoz.

Raoul Pal befektető technooptimista álláspontjában az exponenciális hálózati hatásokból vezeti le az exponenciális kort. Szerinte napjaink legfontosabb innovációi közül is a legnagyobb hatásúak a kriptoeszközök lehetnek a pénzügyi rendszert átalakító befolyásuk miatt. A bitcoint a modern kor skálázható aranyaként és az adósságok növekedése elleni fedezetként, az ethereumot pedig egy az exponenciális üzleti lehetőségeket magában foglaló hálózatként írja le, beláthatatlan hatású decentralizált alkalmazások platformjaként.

digitalizáció
Fotó: Shutterstock

Raoul Pal Az exponenciális kor című, 2021. áprilisi előadásában a hálózati hatás sebessége kapcsán példaként külön kiemeli Sam Bankman-Friedet, az FTX kriptotőzsde alapítóját. Az FTX tőzsde gyors sikereit követően Sam Bankman-Friedet Kriptokirálynak hívták egészen 2022. novemberig, amikor is az FTX fizetési nehézségekkel szembesült, majd a világ második legnagyobb kriptotőzsdéje csődbe ment. A csőd a kriptoeszközök piacán újabb pánikot váltott ki, és a vezető kriptoeszközök ára egy hét alatt 20 százalékot meghaladó mértékben esett. Sam Bankman-Fried pedig várhatóan felügyeleti vizsgálatokkal és jogi következményekkel szembesül az elvesztett befektetések miatt. Mindez óvatosságra inthet minket.

Az innovációk valós gazdasági-társadalmi hatása nehezen mérhető. 

A nehézség ellenére is jogos kérdések merülnek fel. Robert Solow szerint „a fejlődés mindenhol látszik, kivéve a statisztikát”. Ezzel a termelékenységnövekedés tartósan alacsony dinamikájára utalt. Vele szemben érvel Joel Mokyr, aki szerint a hagyományos statisztika a vas- és acéltermelés mérésére alkalmas, de a digitális gazdaság kiértékelésére nem. Az ellentétes vélemények ellenére leszögezhető: gazdasági értékteremtésben még nem bizonyított az exponenciális hatás.

A technológiai forradalmak hasonló mintákat követnek, ami a jelenkorra is érvényes.

A Magyar Nemzeti Bank 2022-ben megjelent, Új fenntartható közgazdaságtan című vitairatában a technológiai fenntarthatóság gazdasági-társadalmi hatásait is vizsgáltuk. Carlota Perez kutatásai szerint az ipari forradalomhoz techno-ökonómiai paradigmaváltás kell, vagyis az innovációknak lavinaszerű változásokat kell beindítaniuk, ami kihat az infrastruktúrára és a gyártástechnológiára. Perez szerint az ipari forradalom első szakaszát egy eufóriaalapú, nagy pénzügyi spekulatív buborék felépülése és kidurranása zárja le. Az utóbbira láttunk példát a dotcomlufi kidurranásakor vagy a kriptopiac elmúlt éves összeomlásában.

Az ipari forradalmak konszolidációs szakasza csak a teremtő rombolást követően alakulhat ki a társadalmi-fejlesztői win-win szituációval. A társadalmi befogadás alapfeltétele az új technológia megfelelő szabályozása. Ezt az FTX bedőlése és a kriptopiac alakulása tökéletesen alátámasztja. Az exponencialitás egyelőre a termelékenység alapján vitatható. A hálózati hatások és a digitalizáció lehetőségei vitathatatlanok. Ahogy az is, hogy tanulhatunk a gazdaságtörténeti tapasztalatokból, és mérsékelhetjük a rombolás negatív hatásait.