Fogadalmak tömkelegével indul általában az új esztendő. Sokan szinte megesküsznek arra, hogy bizonyos dolgokat másképp csinálnak, mint eddig, vagyis tiszta lappal indulnak neki a következő időszaknak. Többen még számot is vetnek előző évi teljesítményükkel, sikereikkel, kudarcaikkal. Nem tudom, hány embernek jutott eszébe szilveszter éjszaka a kiberbiztonság szó. Optimista ember vagyok, de gyanítom, hogy akinek ez eszébe jutott, az egy kicsivel több pezsgőt bonthatott, netán még ihatott is az év utolsó napján. Pedig stílszerűen már javában a kijózanodás időszakát éljük, hiszen – a viccet félretéve – a következő napokban akár gondolhatott volna is mindenki saját számítógépének, informatikai eszközeinek biztonságára. Az elmúlt időszak tapasztalatai ugyanis azt mutatják: olyan mértékben megszaporodtak a magánszemélyek és cégek informatikai rendszerei elleni kibertámadások, hogy bizony elkerülhetetlenné válik, hogy ilyenkor januárban egy kicsit nagyobb figyelmet fordítsunk életünknek erre a részére is.
Nem véletlenül találták ki, hogy a január legyen a „national clean up your computer month”, azaz ebben a hónapban tegyük rendbe számítógépünket, szabadítsuk meg minden belső és külső feleslegtől.
De mit is jelent ez pontosan?
A legfontosabb, hogy figyeljünk oda eszközeink egészségi állapotára: archiváljunk, töröljünk és tisztítsuk meg a felesleges adatoktól, programoktól. Fontos, hogy készítsünk mentést az adatainkról, és ellenőrizzük a korábbi mentéseink állapotát, használhatóságát. Napjaink kiberfenyegetései mellett a mentések a legfontosabb védelmi elemeink. Figyeljünk oda, hogy a napi működés mellett az eszköztől a mentést elválasztva, külön helyen (felhőben, külső tárolóhelyen) tároljuk, hiszen ezek folyamatos elérése esetén egy biztonsági incidensben ezek is károsodhatnak, kompromittálódhatnak. Érdemes a régi képeket, dokumentumokat, prezentációkat, amelyeket nem használunk már naponta, tömörített fájlba lementeni, így kevesebb helyet foglalnak el a tárhelyünkön.
A szükségtelen állományokat, alkalmazásokat is jó, ha töröljük eszközeinkről, főleg ha hosszú ideje nem használtuk őket.
Fontos lépés adataink rendszerezése is, bár az informatikai eszközök erőssége a keresés, de jól átlátható környezetet használni kényelmesebb, gyorsabb, és kisebb lehetőséget ad a hibákra, amelyek adatvesztéssel is járhatnak. A nem használt dolgaink eltávolításával értékes hely szabadulhat fel, a régi alkalmazások törlésével pedig a támadási felületet is csökkentjük.
Eszközünk biztonságának, állapotának érdekében mindig és rendszeresen végezzünk vírusellenőrzést.
Aktiváljuk a vírusvédelmet, futtassunk rendszeresen teljes körű diagnosztikát hálózati eszközeinken.
Naponta jelennek meg újabb és újabb kártékony kódok, ezért fontos, hogy a védelmünk is naprakész legyen. Figyeljünk arra is, hogy az eszközünk operációs rendszere és alkalmazásaink naprakészek legyenek, mivel ezek biztosítják, hogy a felderített hibák javítása, a sérülékenységek megszüntetése a mi eszközünkön is érvényesüljön. A legjobb, ha a frissítések letöltése és telepítése automatikusan, rendszeres időközönként történik meg.
Az elektronikus tisztaság mellett a fizikai épség is fontos. Ha tudjuk, portalanítsuk az eszközeinket – elsődlegesen az asztali számítógépeket, laptopokat –, hogy hosszú ideig meghibásodás nélkül végezzék a feladatukat. Általánosságban elmondható, hogy ezekkel a lépésekkel a gondos, a számítástechnikai eszközét megfelelően tisztán tartó felhasználó, üzemeltető jelentősen csökkenti a kitettségét a rosszindulatú tevékenységekkel, kártékony szoftverekkel vagy akár az adatszivárgással szemben.
És hogy miért is fontos, hogy mindenki, a cégek is odafigyeljenek még a korábbi éveknél is jobban informatikai rendszerükre és a kibervédelemre? Egy felmérés szerint nemcsak otthon, hanem a munkahelyen sem törődik a dolgozók több mint fele rendszeresen az informatikai biztonsági előírásokkal. Az adat azért megdöbbentő, mert ha vállalati környezetben ez a helyzet, mi lehet az otthoni eszközöknél? Pedig a tapasztalatok szerint a munkavállalók rendszeresen munkahelyi biztonsági figyelmeztetéseket kapnak, szigorúak a szabályok, ráadásul a médiában folyamatosan kapják a híreket arról, hogy brutális mértékben nő a kiberbűnözés.
Ezt támasztja alá a PwC tanácsadó cég decemberi felmérése, amely szerint az elmúlt három évben világszerte a vállalatok negyedének okozott legalább 1 millió dolláros kárt a kiberbűnözés (3600 nagyvállalati vezetőt kérdeztek meg).
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a cégek 90 százaléka nem is biztos abban, hogy képes lenne ellenállni egy ilyen támadásnak. Ennek ellenére a kutatás szerint nem védekeznek eléggé a cégek, alig 38 százalék csökkentette például a távmunka és a hibrid munkavégzés kockázatait. Pozítivum ugyanakkor, hogy a megkérdezettek 52 százaléka tervez kiberbiztonsági beruházást 2023-ban. Ez fontos, hiszen a világhálóról érkező támadások miatt a cégek ügyfeleket és adatokat veszíthetnek, sérülhet a jó hírnevük is.
Ne feledjük, hogy a kibertérben mindenki célpont! Az új koronavírus okozta világjárvány első hullámában a nagyvállalatok voltak inkább a hekkerek elsődleges célpontjai. Az utóbbi időszakban a kis- és középvállalkozások is igencsak gyakran kerülnek célkeresztbe. Ennek oka, hogy általában a kisebb szervezetek veszítik a legtöbbet, ha támadás éri őket, valamint rajtuk keresztül könnyebb eljutni partnereikhez, a nagyobb cégekhez. Ezért is fontos az év eleji alapos nagytakarítás informatikai eszközeinken.
