Megtérülne-e a teljes átállás a megújuló energiarendszerekre?
Magyarországon a lakossági napelemes beruházások elsődleges motivációja az energiaköltségek visszaszorítása, mindamellett, hogy a fenntartható energiafogyasztás kiépülését és a karbonsemlegességet is elérhetjük általa. A megújuló energiaforrások – napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia – hasznosításával úgy tudnánk kielégíteni a szükségleteinket, hogy nem kéne lejjebb adnunk a gazdaság fejlettségi szintjéből, és az energiaforrások használatuk ellenére természetes úton újratermelődnének.
A mostani rekordmagas energiaárak mellett nem meglepő, hogy Európában jócskán megugrott a megújuló energia és az akkumulátoros tárolás iránti kereslet, amelynek következtében befektetési szempontból is egyre vonzóbbá vált ezen rendszerek fejlesztése – mutatott rá a norvég Rystad Energy tanácsadó cég elemzése.
Számításaik szerint a megújuló energiaforrásokba történő tőkeberuházások 2022-ben elérték a 494 milliárd dollárt, ami a történelem során először haladta meg az olaj- és gázipari beruházások mértékét.
A befektetések gazdaságilag előnyös voltát igazolják a Stanford Egyetem nemrég publikált eredményei is, amelyek szerint a végfelhasználói árak azonnal 56,4 százalékkal csökkennének, ha teljes mértékben tiszta, megújuló energiarendszerekre hagyatkoznánk. A vizsgálat során 145 ország adatait hasonlították össze, hogy megállapítsák, mennyi befektetést igényelne az egész világ száz százalékban megújuló energiaforrásokra való átállása. Mark Z. Jacobson professzor, a kutatás vezetője az átmenet összes kezdeti költségét 61 500 milliárd dollárra becsüli, ami számításai szerint mindössze hat év alatt megtérülne. Eredményei szerint a teljes átállás 56 százalékos energiamegtakarítással járna, ugyanis az égésen alapuló rendszerek működtetése már önmagában tetemes mennyiségű energiát igényel. Ezt a mennyiséget lehetne megspórolni a fosszilis tüzelőanyagok kiiktatásával. Mindehhez pedig nincs szükség új, innovatív technológiákra: számításaikat már meglévő megoldásokra alapozták.
Bár a teljes átállás még elég távolinak tűnik, talán mégsem elérhetetlen, hiszen a jelenben is láthatunk néhány pozitív példát. Izland áramigényét például már száz százalékban vízenergia és geotermikus energia fedezi, pedig a 20. század elején még teljes mértékben importált fosszilis energiahordozóktól függött az energiaellátása. De nem is kell olyan messzire mennünk, hiszen Albánia is sikeresen végrehajtotta az energiafordulatot, ezáltal villamosenergia-termelésének 98 százalékát vízenergiából állítja elő.
