A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. minden hónapban reprezentatív közvélemény-kutatást végez a lakosság körében, amelynek során ezer véletlenszerűen kiválasztott magánszemélyt kérdezünk meg az aktuális gazdasági helyzetértékelésükről. Jelen elemzésben a lakossági konjunktúrakutatás 29 kérdésének eredményeit, illetve az abból képzett indexeket vizsgálom meg 2021 júliusától egészen 2023 áprilisáig.
Válságból ki, válságba be
A kezdeti időszakban, egészen 2021 novemberéig mínusz 8,2 pont és mínusz 1,5 pont között ingadozott a konjunktúraindex. Ezekben a hónapokban a vakcina széles körű elérhetősége, a gazdasági nyitás és a fogyasztás növekedése támogatta a konjunktúraérzet javulását, azonban negatív tényezők is megjelentek: az aktív fertőzöttek számának jelentős növekedése az ősz folyamán, a fogyasztásból eredő kereslet-kínálati egyensúlytalanságok, illetve a szakadozó ellátási láncok negatív tényezőként hatottak az állampolgárok gazdasági közérzetére. Novembertől folyamatos javulás kezdődött a konjunktúraindexben és az alindexekben egyaránt, az egyedüli kivétel az érzékelése volt. Ebben az időszakban a bizakodás határozta meg leginkább a lakosság helyzetértékelését. A koronavírus-járvány mindennapos jelentőségének csökkenése predesztinálta a gazdaság tartós fellendülését, amelynek érzetére ráerősítettek a kormányzat által fizetett egyszeri vagyontranszferek, illetve a 25 év alattiak számára biztosított Az alindexek között ok-okozati kapcsolat is megfigyelhető: a gazdasági környezet javuló megítélése ebben az időszakban segítette a foglalkoztatási helyzet, illetve az anyagi helyzet megítélését. A háború kitörése azonban gyorsan megváltoztatta a várakozásokat, a lakosság konjunktúraérzete drasztikus romlásnak indult.
2022: a folyamatos gyengülés éve
Az orosz invázió alapjaiban változtatta meg a konjunktúraindex alakulását, februártól számítva tízből nyolc hónap esetében, kumuláltan pedig 28,1 ponttal gyengült az összesített mutató értéke. A visszaesés okaként említhető egyrészt a bizonytalanság: a recessziótól, a rekordmagas energiaárak további emelkedésétől és a forint gyengülésétől való félelem nagyban befolyásolta a lakosság gazdasági közérzetét, azonban a legnagyobb problémát az infláció jelentette. A KSH adatai alapján 2022 januárja és decembere között 16,6 százalékponttal nőtt a pénzromlási ütem hazánkban, ami a lakosság inflációérzetét is meghatározta. Az index decemberben érte el a legalacsonyabb eredményt, mínusz 93,0 ponton alakult az inflációs index. Ez különösen rossz eredmény annak függvényében, hogy mínusz 100 pont jelenti a skála végpontját, azonban érthető is, hiszen a kilencvenes évek közepe óta nem tapasztalta a lakosság a pénz ilyen mértékű elértéktelenedését. Az infláció mellett a gazdasági környezet megítélése volt a másik legnegatívabb index 2022-ben. A jelentős gyengülés mögött elsősorban három tényező húzódhatott: egyrészt az uniós források körüli vita bizonytalaníthatta el a válaszadókat, másrészt az extraprofitadók piactorzító hatásait és annak következményeit, illetve a 400 forint feletti forintárfolyamot is negatívan értékelhették. Az anyagi helyzet indexe is gyengült az év folyamán, a mértéke azonban elmaradt az inflációs és a gazdasági környezet indexétől, ami megmutatja, hogy
a rekordmagas inflációs környezet mellett sem estek vissza a lakossági megtakarítások (sőt a háztartások nettó pénzügyi vagyona jelentősen emelkedett),
valamint a fizetések nominális emelkedése is valamelyest fedezni tudta az extra költségeket. A négy alindex közül a vizsgált periódusban a foglalkoztatottság megítélése volt a legkedvezőbb: jól látható, hogy a stabil munkaerőpiaci helyzet biztonságot jelent a lakosság számára. Még a gazdasági visszaesés ellenére sem romlottak drasztikusan a munkaerőpiaccal kapcsolatos vélekedések.
2023: túl a mélyponton
2023-ban az eddigi négy hónap során folyamatosan javult a konjunktúraindex értéke, ami azt jelzi, hogy egyre kevésbé pesszimista a lakosság gazdasági helyzetértékelése. Átlagosan 2,9 pontos a havi javulás, az ütem nagyjából megegyezik a háború kitörésétől az év végéig tapasztalt átlagos gyengüléssel. A pozitív fordulatot több tényező együttesen támogatja: a tetőző infláció, a forint erősödése, a csökkenő világpiaci energiarák, valamint az európai gazdaság vártnál kisebb visszaesése pozitív hatást gyakorol a lakosságra. Fontos azonban kiemelni, hogy az érzékelés és a várakozások fontos szerepet játszanak a pozitív fordulatban. Ezt alátámasztja, hogy a jövőre vonatkozó kérdésekből képzett előretekintő index értéke már 14,7 ponttal felülmúlja a múltra vonatkozó kérdésekből számított visszatekintő indexét.
Az előző évben folyamatosan romlottak a kilátások, a lakosság nem tudta, hogy mikor következik be a mélypont. A 2023-as adatok azt mutatják, hogy a lakosság helyzetértékelése szerint túl van az ország a gazdasági mélyponton, amit a már említett makrogazdasági trendek is alátámasztanak, azonban a helyzet még mindig sérülékenynek mondható. A jelenlegi árfolyamon stabilizálódó hazai valuta, az megérkezése, a gyorsuló dezinflációs folyamatok, illetve az energiaárak jelenlegi szinten történő konszolidálódása segítheti a konjunktúraérzet további, tartós javulását.
