Miért nem fogyaszt többet a lakosság?
Az adatok tehát azt mutatják, hogy éves bázison – részben az elmúlt év visszaeső fogyasztásának is köszönhetően – stabilan növekszik a kiskereskedelmi forgalom, azonban az előző hónaphoz viszonyítva több esetben is stagnálás, kismértékű csökkenés volt látható. A várakozásoktól elmaradó bővülés azonban számos vélekedéssel ellentétben nem a lakosság vásárlóerejének csökkenésére, hanem sokkal inkább arra a természetes jelenségre vezethető vissza, hogy válságok után a megtakarítások visszaépítése kerül a háztartások fókuszába, a fogyasztás csak ezt követően kezd újra erősödni.
Magas infláció, csökkenő reálvagyon
2010-ben a lakosság nettó pénzügyi vagyona 18 ezermilliárd forinton alakult, míg 2023-ban már közel 82 ezer milliárd forintot tett ki. Az adatok tehát azt mutatják, hogy nominálisan több mint négyszeresére nőtt a lakosság nettó pénzügyi vagyonának összértéke, ami kiemelkedő eredménynek mondható. Ha az inflációval kiigazítjuk és reálértéken vizsgáljuk a számokat, szintén az látható, hogy a lakosság nettó pénzügyi vagyona 2021-ig dinamikusan növekedett, azonban a következő két év folyamán a magas inflációs környezet valamelyest felégette a megtakarítások reálértékét.
A reálbérek esetében hasonló trend fedezhető fel: 2010 és 2022 között 70,8 százalékkal nőtt a bérek reálértéke, azonban 2023-ban a gyors pénzromlás a bérek reálértékének csökkenését eredményezte. 2024-ben tehát a lakosság a növekvő bérekből elsőként a megtakarítások reálértékét kívánja visszaépíteni, amit a Századvég kutatása is alátámaszt.
Inkább megtakarít a lakosság
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által minden hónapban elkészített, ezerfős reprezentatív felmérés alapján 2024 márciusa óta a lakosság több mint fele a következő egy évre vonatkozóan inkább a megtakarításait kívánja növelni. Ezzel szemben a fogyasztás előnyben részesítéséről csak átlagosan 10,9 százalék nyilatkozott. Bizakodásra adhat okot, hogy a lakosság harmada a fogyasztását és a megtakarítását is növelni kívánja, továbbá az új otthonteremtési programnak köszönhetően a lakáscélú beruházások is egyre népszerűbbé váltak az elmúlt hónapokban, ami közvetetten a fogyasztás bővülését is támogathatja.
Összességében tehát elmondható, hogy az óvatossági motívum és a megtakarítások előtérbe helyezése még jelen van a háztartásoknál, hiszen a válaszadók átlagosan 77,0 százaléka valamilyen mértékben tervezi a megtakarításainak növelését a következő év folyamán.
Pozitív kilátások
A 2008-as világválságot követően csak 2013-tól volt tartósan pozitív a végső fogyasztás hozzájárulása a GDP-hez, a jelentősebb, 2 százalék feletti hozzájárulás pedig 2014-ben kezdődött el. Az elmúlt években több válság is sújtotta Magyarországot, azonban a visszapattanás várhatóan gyorsabb lesz, mint a világválság után. Ennek oka, hogy az elmúlt évek gyors pénzromlása ellenére a reálmegtakarítások szintje jóval magasabban van, mint másfél évtizeddel korábban. A bérek vásárlóereje is újra dinamikusan növekszik, továbbá a munkanélküliség számottevően alacsonyabb, mint a 2010-es években. Az említett tényezők a következő időszakban együttesen támogathatják a háztartások fogyasztásának növekedését, ezáltal hozzájárulva a magyar gazdaság bővüléséhez.
