Földszerzés után: súlyos szankcióval járhat, ha ezekben mulasztunk

Európa egyik legszigorúbb földtörvénye van hatályban Magyarországon, nem is véletlenül: a termőföldek iránt évtizedek óta komoly érdeklődés mutatkozik nem csak a gazdák, hanem ágazaton kívüli személyek részéről is. A termőföld ára ugyanis folyamatosan növekszik, nincs amortizációja, sőt használatához még uniós területalapú támogatást is biztosítanak. A birtokpolitika céljai között azonban első helyen az szerepel, hogy a termőföldet a tényleges gazdálkodók szerezhessék meg. Ennek érdekében a szigorú földforgalmi szabályok viszont nem csak a földszerzés során, hanem azt követően is kötnek minket.

Milyen feltételekkel vásárolhat valaki termőföldet?

Termőföldet 1 hektár fölött csak földműves szerezhet, akinek azt is vállalnia kell, hogy a föld használatát másnak nem engedi át. Fontos tudni, hogy ez a tilalom nincs időkorláthoz kötve, sőt még a későbbi tulajdonosokat is köti (2022-től már az ajándékozási szerződésben is vállalni kell ezt a kötelezettséget). Ez egy szigorú szabály, de az a jogalkotói szándék húzódik meg mögötte, hogy aki földet vásárol, az a gazdálkodás céljából szerezze meg azt. A szerződésben azt is vállalnia kell a szerző félnek, hogy a tulajdonszerzés időpontjától számított öt évig más célra nem hasznosítja majd a földet.

Milyen feltételekkel bérelhet valaki termőföldet?

A földek haszonbérletéhez szintén földművesnek kell lenni, de ezenkívül a mezőgazdasági termelőszervezetek is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ez utóbbiak olyan jogi személyek, melyek alaptevékenysége a mező-vagy erdőgazdasági tevékenység, árbevételének több mint fele is ebből származik és vezető tisztségviselője szakmai végzettséggel vagy tapasztalattal rendelkezik. A haszonbérleti szerződésben is vállalni kell azt, hogy a szerződés fennállása alatt a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.

A földszerzés után: mit ellenőrizhet a hatóság?

A kormányhivatal bizonyos esetkörökben utólagos ellenőrzést is végezhet, amelyre sor kerülhet hivatalból és bejelentés alapján is.

A kormányhivatal az alábbiakat vizsgálhatja a földszerzést követően:

A tulajdonjogot vagy használati jogot szerző fél

• nem tartotta be a szerzéshez vállalt kötelezettségeket vagy a szerzéshez szükséges feltétellel nem rendelkezik
• a szerzés feltételeként az e törvényben előírt meghatározott célú földhasználattól, tevékenységtől tartósan eltért,
• földműves illetve mezőgazdasági termelőszervezeti minősége bármely okból megszűnt, vagy
• nem teljesítette a Fétv. 18/A–18/C. §-ában és 55/A–55/C. §-ában meghatározott kötelezettségeit.

[Földforg. tv. 62-63. §]

A szerzéshez vállalt kötelezettségek vagy feltételek

Ezekről itt írtunk részletesen.

A törvényben előírt földhasználat

Ez gyakorlatilag a más célú hasznosítás 5 éves tilalmát jelenti, melyről itt írtunk bővebben: A más célú hasznosításról itt írtunk.

Földműves illetve mezőgazdasági termelőszervezeti minősége megszűnt

Aki tehát bármely okból megszünteti a földműves státuszát, azzal szemben hatósági eljárás indul. Ez alól azonban értelemszerűen lesz egy kivétel: aki gazdaságátadási szerződést köt, annak ugyan megszűnik a földműves státusza, de természetesen mentesül a hatósági szankció alól.

Vállalása: öko, vetőmag, állattartó vagy kertészet

Aki ezekre az elővásárlási vagy előhaszonbérleti ranghelyekre hivatkozik, annak további kötelezettségei vannak a földszerzést követően. Ezekről itt írtunk.

Szigorú következménye lesz annak, ha nem tartják be a fenti előírásokat

Ha a fentiekben bemutatott esetekben nem tartják be az előírásokat és a hatóság emiatt bírságot szab ki az új tulajdonossal vagy új földhasználóval szemben, akkor újabb földet sem adásvétellel, sem haszonbérlettel öt évig nem szerezhet a továbbiakban. Fontos, hogy a hatóság először csak felszólítással él, és csak ennek elmulasztása esetén következik be a fenti szankció.

[Földforg. tv. 27. § (2) bek. bc) alpont]

[Földforg. tv. 53. § (1) bek. dd) alpont]