Nem okozott meglepetést az amerikai jegybank márciusi kamatdöntő ülése, az irányadó kamatokon nem változtattak, de jelezték, hogy még gyorsabb gazdasági növekedésre és kissé magasabb inflációra számítanak, ezzel együtt pedig a júniusi kamatcsökkentés valószínűsége a bankközi piaci árazások alapján 57 százalékról 69 százalékra ugrott. A Fed a fő számokhoz nem nyúlt hozzá. Továbbra is 2001 óta nem látott toronymagas szinteken, augusztus óta változatlan 5,25-5,5 százalék közötti sávban hagyta az effektív kamatlábat, emellett a tanácstagok előrejelzése a három idei esetleges kamatcsökkentésről sem változott érdemben. A hivatalos közleményben egyetlen említésre méltó komolyabb változás történt, mégpedig az, hogy az új álláshelyek számában erős növekedést tapasztalnak. Januárban még inkább arról számoltak be, hogy enyhült az elmúlt években a bővülés mértéke, bár nem jelentősen. A mennyiségi szigorítás továbbra is havi 95 milliárd dollárral szűkíti a Fed mérlegfőösszegét, ami azonban hamarosan mérséklődhet a mostani kommunikáció alapján, legalábbis ennek előkészítésére utaló jeleket lehetett felfedezni Jerome Powell értékelésében, aki természetesen konkrétumokba nem bocsátkozott egyelőre.

Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke sajtótájékoztatót tart a Szövetségi Nyílt Piaci Bizottság (FOMC) kétnapos ülésének végén Washingtonban, 2024. március 20-án / Fotó: AFP

Mint minden hasonló negyedéves ülés alkalmával, ezúttal is megtudhattuk valamennyi tanácstag gazdasági várakozását, amelyet illetően a legnagyobb változást a esetében lehetett látni. 

Tavaly decemberben az idei évre vonatkozó kompozit GDP-prognózis még 1,4 százalék volt, amit most 2,1 százalékra módosítottak, a jövő évre vonatkozót 1,8 százalékról 2 százalékra, a 2026-ost pedig 1,9 százalékról ugyancsak 2 százalékra húzták fel.

A hosszú távú egyensúlyi szint a GDP-bővülést illetően továbbra is valahol 1,8 százalék körül van, ami azt jelenti, hogy a következő években a Fed átlag feletti gazdasági teljesítménnyel számol, miközben idén a az eddig gondolt 4,1 helyett inkább 4 százalék körül alakulhat, ahogy 2026-ban is, miközben jövőre továbbra is 4,1 százalék a hivatalos becslés. Ismét hangsúlyozták a döntéshozók, hogy a kedvező gazdasági kilátások, ezzel együtt az erőteljes foglalkoztatottság az leszorítását is kissé megnehezítik, ez azonban a piacot eddig sem nagyon ijesztette meg.

Az infláció egyébként az elmúlt hónapokban kicsit lassabban jött már le, mint a korrekciót, vagyis a fordulatot követően, ennek megfelelően az idei évre vonatkozó alappálya is feljebb került valamelyest. 2024 kapcsán most a decemberi 2,4 helyett 2,6 százalékos PCE-maginflációval számol a Fed, ami a következő években 2,2, majd 2 százalék körül alakulhat, rásimulva a középtávú célra, vagyis más fejlett piacokhoz hasonlóan az USA is átmenetinek gondolja az idei év derekára várt kissé magasabb számokat. Ami a kockázatokat illeti, a tanácstagok egyöntetű véleménye inkább az, hogy azok túlnyomó részben mégiscsak felfelé mutatnak, ebből levezetve pedig lényegében indokolt is, hogy az egyébként továbbra is a normalitás felé való elmozdulást előrevetítő alapkamatpálya is módosult kicsit felfelé, bár nem az idei évet, hanem 

a jövő évet illetően: 2024 végére 4,6, jövőre 3,6 helyett 3,9, 2026-ra pedig 2,9 helyett 3,1 százalék körüli effektív kamatlábat vár a szabályozó.

Egyre kevesebb tanácstag számít háromnál több kamatvágásra idén, miközben egyre több ennél kevesebbre, vagyis nagyobb óvatosságra, összességében azonban továbbra is nagy a szórás. A jövő évi, illetve az azt követő várakozások összetétele nagyjából ugyanezt tükrözi, azok azonban annyira a távolba mutatnak, hogy még nagyon korai foglalkozni velük és a piaci árazásokba sincs még komolyabb jelentőségük. Mindenesetre azt érdemes megjegyezni, hogy a hosszú távú egyensúlyi kamatszintre vonatkozó feltevés 2,5 százalékról 2,56 százalékra emelkedett, ami azonban még mindig elmarad a piac által erre vonatkozóan előrevetített 3,5 százalékos implied kamatszinttől. Ez a minimális változás azért érdekes főképp, mert ez a mutató gyakorlatilag mozdulatlan volt 2019. június óta.

Powell a döntés után a sajtónak megerősítette, hogy továbbra is stabil gazdasági növekedést vizionálnak, amihez még mindig magas infláció párosul, a kissé óvatosabb lazítás, a tartósabban magasabb neutrális kamatszint azonban ezt belátható időn belül a 2 százalékos célszintre szorítja. 

Lényegében továbbra is igaz, hogy a következő hetek, hónapok adatai határozhatják meg, hogy júniusban valóban elkezdődhet-e a kamatok visszavágása, ennek kapcsán pedig a Fed elnöke megismételte, hogy ülésről ülésre döntenek esetileg, a lazítás megkezdéséhez pedig az eddigieknél is nagyobb bizonyosságot szeretnének a gazdasági adatok részéről.

A piac tehát összességében újabb megerősítést kapott a júniusi kezdés kapcsán, az elsődleges reakció pedig nagyjából ennek megfelelőek is voltak, ami azt jelenti, hogy a szűk sávban történő oldalazásból erőteljes shortzárás és újabb vételi erő mellett újabb rekordmagas szinten tudod zárni a vezető tengerentúli tőzsdeindexek többsége, miközben az amerikai dollár értelemszerűen gyengült kicsit.