Áramgörbéről csak egyenesen: miért ugrál a HUPX elszámoló ára 500 euró/MWh-t egy nap alatt?
Ahogy egy orvos ránéz egy lázgörbére vagy egy EKG-re és ebből fel tudja mérni a beteg állapotát, ugyanúgy egy áramkereskedő a lenti HUPX görbéből azonnal látja, hogy itt bizony gond van.
Hogy lehet az, hogy az elektromos áram órás ára mínusz 72 és plusz 434 euró/MWh között ugrál egy nyári vasárnapon? Ez napi 500 euró/MWh kilengés. Magyarország része az összeurópai árampiac összekapcsolási (market coupling) rendszernek, de a német – magyar spread (a két napi tőzsde elszámoló ára közötti különbség) napok óta 150 euró/MWh felett van (ennyivel olcsóbb az áram Németországban). Ez csak egy elméleti probléma lenne, ha 2022 nyarán, a rezsicsökkentés 2/a változat bevezetése körül, több ezer kkv nem írt volna alá HUPX elszámoló árhoz indexált áramszerződéseket. Ezek a kisvállalkozások augusztus elején egy olyan számlát fognak kapni, amiről azt gondolják majd, hogy ez biztosan egy negyedéves elszámolás, amit csak tévedésből küldött ki a kereskedő. És utána jön majd a döbbenet, hogy valójában azt sem tudták, mit írtak alá két évvel ezelőtt.
Mi történik itt? Mit lehetett/kellett volna másként csinálni?
Két alapvető probléma van és több másodlagos félreértés.
Kezdjük a legfontosabbal: a fent már említett market coupling extrém időjárási viszonyok között nem működik. Az a marketing ígéret, hogy a piacok összekapcsolása után a különböző helyi árzónák közötti különbség (a fent említett spread) csökkenni fog, egyszerűen nem igaz. Mint minden complex rendszernek, a market couplingnak is van egy „tól-ig” ideális komfortzónája, amikor tökéletesen működik. Sajnos az elmúlt néhány nap azt mutatta meg, hogy a nyári hőség alatt ez a határkapacitás allokációs mechanizmus nem azt csinálja, amit a tervezői és szervezői évekig, mantraszinten ígértek: a regionális áramárak között óriási különbségek vannak és a magyar–német spread eddig elképzelhetetlen szintre emelkedett.
A másik talán még nagyobb probléma az, hogy a magyar áramtermelés belső szerkezete torz. Túl sok a napelem és ezért lesz negatív a HUPX elszámoló ár nyáron reggel 10.00 és délután 15.00 között. Viszont ahogy lemegy a nap, nincs elég termelési kapacitás Magyarországon. A nappali csúcstermelésre optimalizált gázos erőműveket este is járatni kell, valamint a fent említett market coupling rendszerben Magyarország állandó „buy/vétel” pozícióban marad az esti órákban (20.00–23.00): kisebb csoda, hogy az esti árak még „csak” 700 euró/MWh körül vannak. Külön érdekes lesz, ha a hőség marad és egyre több ország ragad be a „buy/vétel” oldalon. A nemzetközi piacon ilyenkor már csak négy számjegyű (1000 euró/MWh és felette) eladási ajánlatok lesznek: akinek nincs elég pénzügyi fedezete, az bizony áram nélkül fog maradni és innen már csak egy lépés az országos „blackout” (áramkimaradás).
A fentiekhez képest kisebb félreértések közül csak kettőt említenék meg.
Áramkereskedelmi szempontból Magyarország földrajzi fekvése fantasztikus. A nem EU Balkán és a market coupling Nyugat itt találkozik a magyar áramtőzsdén. Nem minden Magyarországgal határos ország része ez európai market coupling rendszernek és pontosan ezért lett a HUPX az egész régió legjobb szervezett piaca. Viszont extrém időjárás (hőség most, majd egyszer egy télen erős fagy) esetében az „agyonoptimalizált” market coupling és a „hasamra csapok” balkáni menetrendek találkozása a HUPX-en mind a két rendszerből a legrosszabbat hozza ki. A július 14-i esti 400 euró/MWh órákban volt ún. „Ide-oda menetrend” (export és import ugyanabban az órában) az egyik nem EU-s magyar határon: ez a nem racionális piaci viselkedés az, amitől a számítógép vezérelte market coupling megőrül.
Az utolsó téma pedig Ukrajna. Magyarország csendesen, de hatékonyan bojkottálta az ukrán elektromos áram behozatalát két évig. Az Ukrajnával határos négy EU-ország közül Magyarország volt az utolsó, amelyik a szörnyű háború kezdete óta újra engedélyezte az áramkereskedelmet, idén február végén. Az újrakezdés túl jól sikerült: ma már Ukrajna több áramot importál Magyarországról, mint a másik három EU-országból (lengyel, szlovák és román) együtt. A piaci logika azt diktálná, hogy az ukrán exportot le kell állítani, akkor több áram marad Magyarországon és olcsóbb lenne a HUPX. Ez az egyébként érdekes felvetés az árampiacon nem működik. Az ukránok az esti, kritikus órákban már alig vesznek áramot, viszont a napelem csúcstermelést viszik ki Magyarországról és ezzel segítik a magyar elektromos rendszert: az ukrán kereskedők azt az áramot exportálják, amit a magyar fogyasztók már nem tudnak átvenni. Az ukrán export nélkül még több negatív óra lenne a HUPX-en.
Összefoglalva, az extrém nyári időjárás alaposan felforgatta a magyar árampiacot: korábban elképzelhetetlen HUPX árak, őrült magyar–német napi spread és még csak július közepén vagyunk. A fenti rövid írás azt szerette volna bemutatni, hogy a regionális piacok összekapcsolása (market coupling) nagy melegben Magyarországon nem működik. Ennek egyik oka az, hogy torz a magyar áramtermelés belső szerkezete. Túl sok a napelem, kevés a szélerőmű és túl kevés a nem időjárásfüggő megújuló termelés (biomassza, geotermikus energia stb.). A fenti HUPX görbéről egyre többször lesz szó a sajtóban: augusztus elején több ezer kkv magas júliusi áramszámlát fog kapni és ők is fel fogják tenni a bevezetőben említett kérdéseket.
