Teljesítmény és statisztika – Az olimpián is sikeres hazánk
Nemzetközi sportsikereink palettáján kulcsfontosságú terület az olimpiai szereplés. Az idei párizsi olimpia hivatalosan a 33., ténylegesen – vagyis ha nem számoljuk bele a világháborúk miatt elmaradt játékokat – a 30. megrendezett újkori nyári olimpia (Magyarország 28. alkalommal vesz részt a játékokon). A korábbi nyári olimpiákon hazánk – az egykori művészeti helyezésekkel együtt – 182 arany-, 156 ezüst- és 177 bronzérmet szerzett, azaz olimpiánként átlagosan 19 éremmel lettünk gazdagabbak. Az aranyérmek számát tekintve a nyolcadik, az összes érmet figyelembe véve a kilencedik helyen állunk a nyári játékok összesített éremtáblázatán.
Ez az önmagában is figyelemre méltó eredmény – statisztikus szemszögből nézve – tovább fokozható, ha az érmek számát például a népesség nagyságához viszonyítjuk. Az egymillió főre jutó nyári olimpiai érmek szempontjából az aranyérmeket tekintve a második, az összes érmet tekintve a harmadik helyen álltunk a párizsi játékok előtt.
Az olimpiai érmek számát a GDP-re vetítve szintén csaknem a lista élén szerepelünk – 2. helyezés –, és mind az aranyérmek, mind az összes olimpiai érem GDP-arányos mutatója tekintetében egyedül Jamaica előz meg minket.
Olimpikon nem válhat mindenkiből, a mozgás iránti igény kialakítása, a testmozgás megszerettetése és ezeken keresztül az olimpiai értékek népszerűsítése fontos és alázattal járó feladat. Ezekre a célokra koncentrál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Olimpiai Értékek Oktatási Programja (Olympic Values Education Program – OVEP), melynek keretében világszerte érdembeli változást terveznek elérni az említett területeken.
Hazánkban a legsportosabbnak a tanulók számítanak, 68 százalékuk végzett sporttevékenységet, 75 százalékuk szabadidős testmozgást heti rendszerességgel. A 2014/2015-ös tanévtől rendelkezésre álló Netfit-felmérés adatai a tanulók fejlődéséről adnak számot: a 10 év feletti, közoktatásban részt vevő tanulók körében végzett fittségi felmérés alapján a felvétel dimenzióinak túlnyomó többségében jobbak voltak az eredmények az elmúlt tanévben, mint kilenc évvel korábban, amikor még átmeneti időszakát élte a mindennapos testnevelés (2012 szeptemberében elkezdett) felmenő rendszerben történő bevezetése.
Azonban van még teendő, hiszen például a 15 év feletti lakosság 59 százaléka állítja azt, hogy egyáltalán nem edz vagy sportol, 34 százaléka pedig szabadidős céllal sem végzett semmilyen testmozgást. A hetente legalább egy alkalommal sportolók aránya 26, a szabadidejükben testmozgást végzőké 50 százalék volt. Az előbbi arány alatta maradt az uniós átlagnak (38 százalék), utóbbi megegyezett vele.
Hazánkban 2017 és 2023 között 7 százalékponttal csökkent a legalább heti rendszerességgel sportolók aránya, míg a szabadidős testmozgást végzőké 5 százalékponttal nőtt.
A gazdaságilag aktívak közül a szellemi munkát végzők nagyobb hányada sportol a fizikai munkásokhoz képest, de a szabadidős céllal való mozgás tekintetében nem mutatkozott lényeges különbség közöttük.
A mozgás iránti igény kialakításában és a testmozgás megszerettetésében fontos szerep jut a sporttevékenységet folytató szervezeteknek is. Hazánkban 6309 sporttevékenységet folytató vállalkozás működik, a teljes kkv-szektor 0,6 százaléka, ami megegyezik az uniós átlaggal. Tevékenységük folytatásában 13 ezer fő vesz részt, és a sporttevékenységet folytató vállalkozások 97 százaléka 10 fő alatti létszámmal működik. A vállalkozások 67 százaléka egyéb sporttevékenységet végez, ami többek között a sportesemények szervezését és az egyéni vállalkozó sportolókat, bírókat jelenti, 22 százalékuk testedzési szolgáltatást nyújt, 9,0 százalékuk működtet sportlétesítményt, és 1,7 százalékuk végez – vállalkozásként – sportegyesületi tevékenységet. A nonprofit szervezetek 16 százaléka foglalkozik sporttevékenységgel, az idetartozó 10 014 szervezet közül 91 százalék egyesületként, 7 százalék alapítványként működik.
Hazánkban a sport költségvetési támogatása jelentősnek mondható az államháztartási kiadások 1,7 százaléka a szabadidős és sportszolgáltatásokat jelenti, ami az uniós átlag több mint kétszerese, és a legmagasabb arány az uniós tagországok között.
A mozgás iránti igény kialakítása és a testmozgás megszerettetése fontos küldetés, amely azonban csak kellő alázattal átgondolt programok segítségével kivitelezhető. A rendszeres szabadidős aktivitás hozzájárul a testi és lelki egészséghez, ezen keresztül pedig a társadalmi és gazdasági jóléthez.
