Új szabályok lépnek életbe a felvásárlási szerződéseknél
Nem véletlen, hogy napirendre került ez a téma, hiszen a felvásárló általában jelentős piaci erőfölénnyel rendelkezik a termelővel szemben, ezt igyekszik kiegyenlíteni a termékpiaci törvény is, amikor speciális szabályokat állapít meg a gazdák védelme érdekében.
A termeltetési szerződés legfontosabb szabályai
Termeltetési szerződésről akkor beszélhetünk, ha a termelő a saját vagy általa használt területen, saját maga által termelt gabona vagy más termény értékesítésére szerződik le a felvásárlóval. Lényeges eleme ennek az, hogy a teljesítésre-szállításra majd csak a betakarítás után kerül sor. Fontos, hogy ilyen esetben csak a Termékpiaci törvényben előírt speciális felvásárlási szerződést lehet megkötni a termelővel. Speciális szabályai abból az okból származnak, mert egy hagyományos adásvételi szerződéssel szemben a termelő vis maior miatti kiesés esetén mentesül a teljesítés alól.
Amit kötelezően tartalmaznia kell a termeltetési szerződésnek
A termeltetési szerződésnek ezért tartalmaznia kell többek között a földterületek megjelölését (helyrajzi szám szinten) és a hektáronként megtermelhető szokásos terménymennyiséget is, hiszen ez alapján tudjuk csak megmondani a vis maior miatti kiesés mértékét. Ezek mindegyike kötelező tartalmi elem a szerződésben, vagyis ezek nélkül érvényes szerződésről sem beszélhetünk. Természetesen a felek dönthetnek úgy is, hogy ezek hiányában is érvényesnek tekintik a szerződést és teljesítik az abban foglalt szolgáltatásokat, de jogvita esetén a semmisséget a bíróság hivatalból észleli.
[2015. évi XCVII. törvény 4-6. §]
Ki viseli a szerződéskötés után felmerült kockázatokat?
Új rendelkezés a Termékpiaci törvényben, hogy a határidős szerződésekben a feleknek már rendelkezniük kell a szerződés megkötése után esetlegesen beállott piaci vagy egyéb változások, kockázatok ellentételezéséről. A jogszabály pontosan így fogalmaz: „a mezőgazdasági termelő által viselt, a mezőgazdasági termelési és termékelőállítási tevékenység körébe nem tartozó szerződéses kötelezettségekből eredő kockázatok arányos ellentételezésének módjáról”. Ennek a konkrét szerződéses gyakorlata egyelőre még várat magára, de gyors átvételét az is indokolja, hogy elmaradása esetén hatósági bírságot szabnak ki a felvásárlóval szemben. Fontos viszont, hogy ez az előírás csak a zöldség-gyümölcs ágazatra, illetve a baromfi- és sertés szektorra vonatkozik csak, a gabonaágazatra vagy az egyéb szántóföldi növényekre nem!
[2015. évi XCVII. törvény 6/A. §]
Felül kell vizsgálni a gabonapiaci szerződések gyakorlatát is
A gabonapiaci szerződéseknél ellenben ugyanúgy szükség lehet bizonyos beavatkozásokra, hiszen az elmúlt évek komoly feszültségekkel jártak a toxinproblémák miatt. A jogviták leggyakoribb oka a minőségi kifogásokra vezethető vissza. Tény, hogy ez egy elég szubjektív terület, de sokszor ebben a kérdésben is érezhető az a piaci erőfölény, amely egyes felvásárlók hozzáállását jellemzi. Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? A termeltetési szerződések alapján az átvételre jellemzően (1) vagy a termelő telephelyén vagy (2) a felvásárló telephelyén kerül sor (úgynevezett DAP paritás). A termény minőségi paramétereit ilyenkor általában a felvásárló laborjában vizsgálják be, de úgy, hogy a vizsgálati módszerről sokszor a termelőnek semmilyen információja nincs és csak a fertőzöttségről szóló eredményt kapja meg – akár még úgy is, hogy korábban a saját telephelyén ugyanaz a tétel negatív mintát produkált. Álláspontom szerint ezért mindenképp növelni kell a mérések átláthatóságát és kontrollálhatóságát, ezt az Agrárminisztérium közleménye is megerősítette.
Szigorú szankciója lesz, ha 30 napon belül nem fizet a felvásárló
2025. január 1-től egy másik pontban is módosul a Termékpiaci törvény. Ugyan eddig is előírás volt a termelővel szerződő féllel szemben a 30 napos fizetési határidő betartása (a számla kiállításától számítva), de hatósági szankciót eddig nem lehetett kiszabni emiatt. Ez változik meg a jövő évtől: a határidő elmulasztása esetén ágazatfelügyeleti bírságot szab ki a hatóság, melynek mértéke a szerződés szerinti, meg nem fizetett ellenérték 10%-a, de legalább egymillió forint.
[2015. évi XCVII. tv. 3. § (5)-(6) bek.]
