Biogáz: a körforgásos gazdaság titkos fegyvere

Az EU ambiciózus célkitűzése szerint 2030-ra a tagállamok szintjén legalább 40 százalékkal kell csökkennie az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es évek értékéhez képest. A merész vállalásban a megújuló energiaforrások játsszák a főszerepet, azon belül is alighanem legtöbbet a nap-, a szél- és a vízenergiáról hallunk. Hozzájuk képest – mondhatni, méltatlanul – kevés szó esik a biogázról, illetve a biometánról. Pedig nagy szerepet szán neki az Európai Unió és Magyarország is. Hazánk célja például mintegy háromszorosára, 600 millió köbméterre bővíteni a biogáztermelést 2030-ig.

Miért is fontos a biogázzal foglalkozni egy olyan napsütötte országban, ahol a naperőművek robbanásszerűen terjednek és ahol a napelemek még a téli zimankóban is képesek rekordot dönteni?

Elsősorban azért, mert a biogáz az értéklánc teljes vertikumában hozzájárul a fenntarthatóság és a körforgásos gazdálkodás előmozdításához. Másodsorban pedig azért, mert az energiaellátás több területén is csökkenti az importfüggőséget.

A biogáz előállítása és felhasználási lehetőségei

A biogáz előállításához többek között szerves hulladékot, élelmiszeripari mellékterméket, növényi maradványokat, állati trágyát használnak fel. Számos olyan alapanyagot tehát, amelyet egyébként nem hasznosítanánk, ami egyszerűen szemétként végezné, így az értéklánc első foka is már hatalmas lépés a fenntarthatóság felé. 

A biogázüzemekben ebből anaerob fermentáció során biogáz keletkezik, olyan megújuló energiaforrást biztosítva, amit a villamosenergia-termelésben is felhasználnak. Nem csupán zsinóráramot lehet belőle előállítani, hanem – mivel a biogázerőművek teljesítménye könnyen szabályozható – az időjárásfüggő villamosenergia-termelésben tapasztalt kilengések kiegyenlítésére is hasznosítható. Olyan helyzetek kezelésére például, amikor naperőművek teljesítménye a borús-felhős időjárás miatt visszaesik.

A villamosenergia-termelés során ráadásul hőenergia is keletkezik, így helyi fűtési és melegvíz igények is kielégíthetők a biogázzal, miközben a gyártás melléktermékeként fermentlé jön létre: ez tápanyagdús eszközt ad a termőtalajok feljavításához, az élelmiszeripari alapanyagok termesztésével újraindítva körforgásos folyamatot. 

Van azonban a biogáznak egy további nagy előnye: az, hogy 52–65 százalékban metánt tartalmaz. A szén-dioxid leválasztása után ebből előállított biometán közvetlenül betáplálható a gázhálózatba, ezáltal helyettesíteni lehet a jellemzően importból beszerzett fosszilis energiahordozót, a földgázt. Utóbbi nagyon jó hír az energiaszükségletének több mint felét importból fedező Magyarországnak, hiszen a hosszú távú cél olyan energetikai iparági struktúra megteremtése, amelyben a tiszta villamosenergia- és hőtermelés biztosíthatja a hazai ellátás túlnyomó részét. Ebben kulcsszerep jut a biogáztermelésnek, amelynek jelenlegi hazai volumene 203 millió köbméter. Az önfogyasztást követően ebből 120 millió köbméter villamosenergia és hőenergia formájában, 48 millió köbméter pedig telephelyi felhasználás során hasznosul.

Mivel a nyersanyagok nem állnak korlátlanul rendelkezésre, a hazai szakemberek azzal számolnak, hogy 300-tól 800 millió köbméterig terjed a hazai biogázpotenciál kiaknázhatóságának skálája. Ebből a mennyiségből 150–400 millió köbméter biometán is előállítható, függően a körforgásos gazdaság gyakorlatától, valamint a támogatási politikáktól.

A pénzügyi ösztönzés ugyanis ezen a területen sem megkerülhető, mivel a jelenlegi piaci körülmények között egyszerűen nem éri meg biogázüzemet nyitni. Elég magasak a zöldmezős beruházás költségei, ahhoz pedig, hogy egy ilyen létesítmény gazdaságosan tudjon működni, az nem elég, hogy pusztán biogázt állít elő. Az is kell hozzá, hogy hasznosuljon például a biogázüzemekben kapcsoltan megtermelt hőenergia (ennek ma a jelentős része egyszerűen elvész), hogy be lehessen kapcsolni az áramtermelést a hálózati le- és felszabályozásba, hogy a fermentlét ki lehessen juttatni a termőföldekre – mindezekhez pedig addicionális szabályozói szerepvállalásra van szükség.

Jelentős mérföldkő ezért a most induló Jedlik Ányos energetikai program, amelynek pályázatai egyszerre járulnak majd hozzá az ország energiafüggetlenségének és ellátásbiztonságának erősítéséhez, valamint a környezetvédelem támogatásához a zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzésével, beleértve természetesen a biogáz és a biometán előállítását.

A körforgásos gazdaság titkos fegyverére, a biogázra ugyanaz érvényes, mint a fenntarthatóság számos elemére: lehet, hogy ma még költséges megoldásnak számítanak, azonban a csupasz üzleti megfontolásokat háttérbe szorítják az olyan stratégiai érdekek, mint például a kibocsátáscsökkentés, az energiafüggőség mérséklése vagy a villamosenergia-ellátás stabilitásának és kiszámíthatóságának erősítése.