Greenhushing: új trend a vállalatok világában

Greenhushing számokban

A South Pole tanácsadó cég felmérése azt mutatja, a vállalatok közel fele (44 százalék) szerint 2024-ben nehezebbé vált a klímacélok külső kommunikációja. Ennek hatására 58 százalék a tudatos greenhushing mellett döntött. A megkérdezett 1400 vállalat 18 százaléka egyáltalán nem tervezi tudományon alapuló zöld célkitűzéseik (SBT) nyilvánosságra hozatalát. 51 százalék a fogyasztók, ügyfelek és befektetők kritikájától való félelmet jelölte meg a greenhushing elsődleges okaként. Ez a szám az olaj- és gázszektorban még nagyobb,  megközelíti 60 százalékot. A Connected Impact 2024-es elemzése szerint a 100 legnagyobb brit tőzsdén jegyzett vállalat közül 63 nem kommunikálta eléggé környezetvédelmi erőfeszítéseit. Az amerikai cégek esetében a greenhushing még jelentősebbnek bizonyult: legalább 67 nagyvállalat tudatosan visszafogta ESG-kommunikációját. 

A szigorúbb szabályok miatt óvatosabbak a cégek

A greenwashing elleni küzdelem keretében számos új szabályozást vezettek be, elsősorban Európában. Az Európai Unió a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletének (SFDR) célja az ESG-vel kapcsolatos átláthatóság és összehasonlíthatóság javítása a pénzügyi termékek esetében.  Bár az SFDR közvetlenül csak a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozik, hatása várhatóan a multinacionális vállalatokra és a magánpiacokra is kiterjed. 

Az Egyesült Királyságban a fenntarthatósági közzétételi követelmények számos előírást fogalmaznak meg a zöld taxonómia végrehajtására, a klímával kapcsolatos pénzügyi közzétételek munkacsoport és a Nemzetközi Fenntarthatósági Standardok Testülete ajánlásainak követésére, illetve az átmeneti tervek kidolgozására és nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan. A greenwashingot folytató vállalatokat az éves cégbevétel 10 százalékáig terjedő bírsággal is sújthatják.

 A brit Unilever például, miután a szabályozó hatóságok greenwashing vádjával indítottak ellene eljárást, és a vásárlók jelentős elfordulásával szembesült, 2023-ban környezeti céljai ambíciószintjének csökkentését jelentette be. 

A vállalatok klímavédelmi tevékenységére és környezeti hatásuk közzétételére vonatkozó előírások megalkotása bár az Egyesült Államokban is megkezdődött a Biden-adminisztráció alatt, ezek nem voltak olyan szigorúak, mint az uniós és brit előírások. Az enyhébb amerikai szabályrendszert az új Trump-adminisztráció intézkedései még inkább leépítik. Ennek ellenére az EU és az Egyesült Királyság területén működő amerikai vállalatokat is érinti a szigorodó jogi környezet, amely a bírságok ígéretével végső soron arra készteti a cégeket, hogy csökkentsék zöld kommunikációjukat. 

„Trump-hatás”: a politikai környezet változása ösztönzi a greenhushingot

A politika is hatással van a vállalatok zöld kommunikációjára, amely leginkább az Egyesült Államokban figyelhető meg. A Trump-adminisztráció korai intézkedései – a sokszínűségi, méltányossági és befogadási kezdeményezések lebontása, valamint a párizsi klímaegyezményből való kilépés – olyan ESG-ellenes üzleti hangulatot alakítanak ki, amely jelentősen ösztönzi a greenhushingot. Az irányváltás nem okoz meglepetést: az elmúlt években több republikánus állam is saját anti-ESG kampányt indított. Texasban például egy 2021-es törvény ellen indítottak alkotmánybírósági eljárást, mondván, a jogszabály a klímatudatos vállalkozások „büntetésére” alkalmas. Az állam republikánus főügyésze, Ken Paxton egyes amerikai bankok városi kötvényügyletekből való kizárásával fenyegetőzött, egészen 2025 januárjáig, amikor is az USA hat legnagyobb bankja kilépett a Net-Zero Banking Alliance-ből, egy ENSZ által támogatott kezdeményezésből, amely arra ösztönzi a pénzügyi intézményeket, hogy zéró kibocsátásúvá váljanak. Ron DeSantis republikánus floridai kormányzó 2023-ban megtiltotta, hogy az állami és közpénzből gazdálkodó alapok befektetési döntéseik során ESG-szempontokat is figyelembe vegyenek. Hasonló intézkedéseket hoztak a szintén republikánus Indiana és Kansas államokban is.

 Például a LanzaTech, egy CO2 megkötésére és vegyi alapanyagokká való átalakítására specializálódott vállalat a Trump-adminisztráció hivatali ideje alatt a légköri CO2-szint csökkentése helyett a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést emeli ki a külső kommunikációban. A greenhushing abban is megjelenik, hogy a vállalatok kevésbé hajlandóak nyilvánosan kifejezni a dekarbonizálás iránti érdeklődésüket, annak ellenére, hogy a cégek nagy része továbbra is aktívan keresi az alacsony kibocsátású technológiákat.

A Trump-hatás egyik kitűnő példája a párizsi klímaegyezményt támogató vállalatokat összefogó America Is All In koalíció. A koalíció eredetileg We Are Still In néven indult 2017 júniusában, miután Trump bejelentette, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. A kezdeményezésben több mint ezer állami, városi, üzleti és egyetemi vezető vett részt, köztük az Apple, a Siemens és a Walmart, akik vállalták, hogy Trump lépése ellenére folytatják kibocsátásuk csökkentését. 2024 novemberében a koalíció nyíltan bírálta Trump energia- és klímapolitikai terveit, azonban a választások utáni hetekben a legfőbb vállalati támogatók visszaléptek a csoporttól: a párizsi klímacélokat megerősítő decemberi nyílt levelet a Walmart, a Siemens és az Apple sem írta alá. Ez utóbbi politikai igazgatója, Lisa Jackson, a koalíció társelnökségétől is visszalépett januárban, egy időben Trump beiktatásával.

Következtetés

Az átalakulófélben lévő jogi és politikai környezet hatására egyfajta ESG-paradoxon alakult ki, amelyben a vállalatoknak egyensúlyt kell találniuk, hogy mind a greenwashing, mind a greenhushing negatív hatásait elkerüljék. Ezt nehezíti, hogy a legtöbb nagyvállalat az Egyesült Államokban és Európában egyaránt folytat tevékenységet, így különböző sztenderdeknek kell megfelelniük. A visszafogottabb kommunikáció ellenére ugyanakkor a fenntarthatósági beruházások továbbra is folytatódnak: 2024-ben a vállalatok 76 százaléka növelte nettó zéró költségvetését.