Leváltja-e a jegybankárokat a mesterséges intelligencia?
Bell és szerzőtársai szerint a mesterséges intelligencia (MI) integrálása az alapvető jegybanki funkciókba egyszerre jelent stratégiai lehetőségeket és működési kihívásokat, legyen szó gazdasági elemzésről, iratkezelésről vagy a monetáris politika végrehajtásáról. A jegybankoknak már nemcsak szervezeti felépítésüket, hanem humánerőforrás-politikájukat is fel kell készíteni a mesterséges intelligencia hatékony kiaknázására. A folyamat azért igényel óvatosságot, mert az alkalmazási átmenetben a jegybankoknak meg kell őrizniük a közbizalmat, az intézményi integritásukat hitelességük fenntartása érdekében.
A mesterséges intelligencia integrálása az alapvető jegybanki funkciókba
A BIS tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia bevezetése a központi bankokban két forgatókönyv szerint haladhat: kiterjesztett „MI-másodpilóta”-megoldásokkal vagy automatizáló „MI-ügynökökkel”. A másodpilóta-alkalmazások kiegészítik az emberi munkaerőt a feladatok elvégzésében, és növelik az emberi hatékonyságot. A másik forgatókönyvben szereplő MI-ügynökök felé való elmozdulás egyes központi banki funkciókban az emberi munkaerő helyettesítését eredményezheti. Például az MI-ügynök-alkalmazások azonnali adatokkal önállóan dolgoznak és végeznek adatalapú előrejelzéseket, vagy dokumentumok ellenőrzését automatizálva látják el.
A kiterjesztett MI-másodpilóták nagy nyelvi modelleken alapulnak, elősegítve a rutinfeladatok gyorsabb elvégzését,
például egyes jelentések készítését, a gazdasági adatok elemzését. Az MI-másodpilóták a hagyományos munkafolyamatok alapvető megváltoztatása nélkül növelik az emberi termelékenységet, de nem képesek az emberi szakértő nélküli munkavégzésre.
A távolabbi jövőben megjelenő MI-ügynökök önállóan képesek interakcióba lépni és speciális feladatokat végrehajtani.
Az MI-ügynökök képesek olyan lehatárolható feladatkörök elvégzésére, mint a valós idejű előrejelzések készítése vagy formanyomtatványok és egyszerű tranzakciók ellenőrzése; ezeken a területeken akár helyettesíthetik az emberi munkaerőt a jövőben.
Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazásuk már a fejlesztésük és tesztelés előtt számos kérdést vet fel a felügyeletükkel, az elszámoltathatósággal és az etikus felhasználással kapcsolatban.
A jelenlegi MI-ügynök-prototípusok vegyes teljesítményt nyújtanak, azonban jelentős a jegybanki működés átalakítására való potenciáljuk.
Például egy mesterséges intelligencia által vezérelt ügynök:
- önállóan figyelemmel kísérheti a globális pénzügyi piaci híreket,
- elemzési adatokat választhat ki, amelyekből rendszerezett rövid feljegyzéseket, elemzéseket készíthet,
- figyelmeztetheti a döntéshozókat és az elemzőket a felmerülő kockázatokra.
Ezek hagyományosan képzett közgazdászok és elemzők feladatai a jegybankokban. Ha létrejönnek is ezek a mesterségesintelligencia-alkalmazások belső fejlesztések eredményeképpen, az ilyen felelősségi körök mesterséges intelligenciára delegáláshoz robusztus irányítási keretekre és folyamatos emberi felügyeletre lesz szükség a jövőbeli megelőző tesztfázisban.
Az MI-intenzív munkafolyamatokra való áttérés új megközelítést igényel a tehetségmenedzsmentben is.
Átképzés nélkül még a legjobb közgazdászok is felkészületlenek lehetnek a mesterséges intelligencia által támogatott munkafolyamatokra. A központi bankoknak a jelenlegi alkalmazottak képzésével és a gépi tanulás, az adattudomány, valamint az MI-etika területén jártas szakemberek bevonzásával kell kezelniük a specifikus készségbeli igényeket. Ezt az átmenetet nehezíti a magánszektorbeli vállalatok jelentős kereslete az ilyen készségek iránt, amelyek gyakran a jegybankokat meghaladó karrierlehetőségeket kínálnak. A BIS 2/2 által megkérdezett jegybankok közel 90 százaléka számolt be toborzási nehézségekről elsősorban az adatelemzés, a kiberbiztonság, az informatika, a fintech és a mesterséges intelligencia/gépi tanulás szakterületein.
A BIS tanulmánya szerint a készségek és a gondolkodásmód sokszínűségének hangsúlyozása, valamint a strukturált munkaerő-tervezés kulcsfontosságú lesz a változások kezeléséhez és a szükséges rugalmasság megteremtéséhez. A legnagyobb fenyegetés nem maga a mesterséges intelligencia, hanem a munkaerő időben történő adaptálásának elmulasztása.
A BIS tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia hatékonysága a kiváló minőségű, jól strukturált adatokhoz és a robusztus informatikai rendszerekhez való hozzáférésen múlik. A központi bankoknak modernizálniuk kell a régi infrastruktúrájukat, hogy megvalósítsák és megkönnyítsék a valós idejű adatfeldolgozást, a biztonságos felhőalapú számítástechnikát és az MI-megoldások zökkenőmentes integrációját. Az etikai és szabályozási szempontokat is közvetlenül be kell építeniük a mesterséges intelligencia rendszertervezésébe az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a jogi kereteknek való megfelelés biztosítása érdekében.
Végső soron a központi bankoknak fel kell készülniük egy olyan jövőre, ahol az emberi szakértelem és a mesterséges intelligencia egymás mellett létezik és együtt fejlődik.
Akár az MI-másodpilóták fokozatos térnyerése, akár az autonóm MI-ügynökök bevezetése irányába billen a folyamat, a mesterséges intelligencia belülről fogja átalakítani a központi bankok munkafolyamatait. Ez az evolúció nem fogja helyettesíteni a monetáris politikai döntéshozatal emberi dimenzióját és számos jegybanki funkciót sem, viszont kifinomultabb kölcsönhatást igényel a technológiai lehetőségek és az emberi ítélőképesség között. A Magyar Nemzeti Bank óvatos és fokozatos megközelítésben igyekszik fejlesztései során a mesterséges intelligencia jegybanki kihívásait kezelni.
