Leváltja-e a jegybankárokat a mesterséges intelligencia?
Bell és szerzőtársai szerint a mesterséges intelligencia (MI) integrálása az alapvető jegybanki funkciókba egyszerre jelent stratégiai lehetőségeket és működési kihívásokat, legyen szó gazdasági elemzésről, iratkezelésről vagy a monetáris politika végrehajtásáról. A jegybankoknak már nemcsak szervezeti felépítésüket, hanem humánerőforrás-politikájukat is fel kell készíteni a mesterséges intelligencia hatékony kiaknázására. A folyamat azért igényel óvatosságot, mert az alkalmazási átmenetben a jegybankoknak meg kell őrizniük a közbizalmat, az intézményi integritásukat hitelességük fenntartása érdekében.
A mesterséges intelligencia integrálása az alapvető jegybanki funkciókba
A BIS tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia bevezetése a központi bankokban két forgatókönyv szerint haladhat: kiterjesztett „MI-másodpilóta”-megoldásokkal vagy automatizáló „MI-ügynökökkel”. A másodpilóta-alkalmazások kiegészítik az emberi munkaerőt a feladatok elvégzésében, és növelik az emberi hatékonyságot. A másik forgatókönyvben szereplő MI-ügynökök felé való elmozdulás egyes központi banki funkciókban az emberi munkaerő helyettesítését eredményezheti. Például az MI-ügynök-alkalmazások azonnali adatokkal önállóan dolgoznak és végeznek adatalapú előrejelzéseket, vagy dokumentumok ellenőrzését automatizálva látják el.
A kiterjesztett MI-másodpilóták nagy nyelvi modelleken alapulnak, elősegítve a rutinfeladatok gyorsabb elvégzését,
például egyes jelentések készítését, a gazdasági adatok elemzését. Az MI-másodpilóták a hagyományos munkafolyamatok alapvető megváltoztatása nélkül növelik az emberi termelékenységet, de nem képesek az emberi szakértő nélküli munkavégzésre.
A távolabbi jövőben megjelenő MI-ügynökök önállóan képesek interakcióba lépni és speciális feladatokat végrehajtani.
Az MI-ügynökök képesek olyan lehatárolható feladatkörök elvégzésére, mint a valós idejű előrejelzések készítése vagy formanyomtatványok és egyszerű tranzakciók ellenőrzése; ezeken a területeken akár helyettesíthetik az emberi munkaerőt a jövőben.
Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazásuk már a fejlesztésük és tesztelés előtt számos kérdést vet fel a felügyeletükkel, az elszámoltathatósággal és az etikus felhasználással kapcsolatban.
A jelenlegi MI-ügynök-prototípusok vegyes teljesítményt nyújtanak, azonban jelentős a jegybanki működés átalakítására való potenciáljuk.
Például egy mesterséges intelligencia által vezérelt ügynök:
- önállóan figyelemmel kísérheti a globális pénzügyi piaci híreket,
- elemzési adatokat választhat ki, amelyekből rendszerezett rövid feljegyzéseket, elemzéseket készíthet,
- figyelmeztetheti a döntéshozókat és az elemzőket a felmerülő kockázatokra.
Ezek hagyományosan képzett közgazdászok és elemzők feladatai a jegybankokban. Ha létrejönnek is ezek a mesterségesintelligencia-alkalmazások belső fejlesztések eredményeképpen, az ilyen felelősségi körök mesterséges intelligenciára delegáláshoz robusztus irányítási keretekre és folyamatos emberi felügyeletre lesz szükség a jövőbeli megelőző tesztfázisban.
Az MI-intenzív munkafolyamatokra való áttérés új megközelítést igényel a tehetségmenedzsmentben is.
Átképzés nélkül még a legjobb közgazdászok is felkészületlenek lehetnek a mesterséges intelligencia által támogatott munkafolyamatokra. A központi bankoknak a jelenlegi alkalmazottak képzésével és a gépi tanulás, az adattudomány, valamint az MI-etika területén jártas szakemberek bevonzásával kell kezelniük a specifikus készségbeli igényeket. Ezt az átmenetet nehezíti a magánszektorbeli vállalatok jelentős kereslete az ilyen készségek iránt, amelyek gyakran a jegybankokat meghaladó karrierlehetőségeket kínálnak. A BIS 2/2 által megkérdezett jegybankok közel 90 százaléka számolt be toborzási nehézségekről elsősorban az adatelemzés, a kiberbiztonság, az informatika, a fintech és a mesterséges intelligencia/gépi tanulás szakterületein.
A BIS tanulmánya szerint a készségek és a gondolkodásmód sokszínűségének hangsúlyozása, valamint a strukturált munkaerő-tervezés kulcsfontosságú lesz a változások kezeléséhez és a szükséges rugalmasság megteremtéséhez. A legnagyobb fenyegetés nem maga a mesterséges intelligencia, hanem a munkaerő időben történő adaptálásának elmulasztása.
A BIS tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia hatékonysága a kiváló minőségű, jól strukturált adatokhoz és a robusztus informatikai rendszerekhez való hozzáférésen múlik. A központi bankoknak modernizálniuk kell a régi infrastruktúrájukat, hogy megvalósítsák és megkönnyítsék a valós idejű adatfeldolgozást, a biztonságos felhőalapú számítástechnikát és az MI-megoldások zökkenőmentes integrációját. Az etikai és szabályozási szempontokat is közvetlenül be kell építeniük a mesterséges intelligencia rendszertervezésébe az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a jogi kereteknek való megfelelés biztosítása érdekében.
Végső soron a központi bankoknak fel kell készülniük egy olyan jövőre, ahol az emberi szakértelem és a mesterséges intelligencia egymás mellett létezik és együtt fejlődik.
Akár az MI-másodpilóták fokozatos térnyerése, akár az autonóm MI-ügynökök bevezetése irányába billen a folyamat, a mesterséges intelligencia belülről fogja átalakítani a központi bankok munkafolyamatait. Ez az evolúció nem fogja helyettesíteni a monetáris politikai döntéshozatal emberi dimenzióját és számos jegybanki funkciót sem, viszont kifinomultabb kölcsönhatást igényel a technológiai lehetőségek és az emberi ítélőképesség között. A Magyar Nemzeti Bank óvatos és fokozatos megközelítésben igyekszik fejlesztései során a mesterséges intelligencia jegybanki kihívásait kezelni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.