A családi gazdaságok szerepe a mezőgazdaságban

A magyar mezőgazdaságban mindig is kiemelt szerepük volt a családi gazdaságoknak. Részvételük nemcsak gazdasági értelemben jelentős, hanem társadalmi szempontból is meghatározók a vidék életében. Munkahelyeket biztosítanak a kistelepüléseken, és adót fizetnek olyan falvakban, ahol sokszor ez az egyetlen adóbevétel. Óriási szerepük van a vidék megtartó erejében, nem véletlen, hogy jelenleg is nagyarányú támogatásokat biztosítanak a működésükhöz. Az elmúlt évtized földpiaci folyamataiban egyébként egyértelműen látható a családi gazdaságok erősödése, immár stabil és életképes agrárközéposztályt alkotnak.

A családi gazdaságok helyzete Magyarországon

Magyarországon csaknem 400 ezer őstermelő van, a többségük családi gazdasági keretek között gazdálkodik. Földhasználatuk igencsak jelentős, mivel a magyar termőföldek több mint felét az 50 és 500 hektár közötti, jellemzően családi gazdaságok művelik. Az elmúlt tíz évben a legnagyobb arányban egyébként pont ők, azaz a 100 és 300 hektár közötti gazdaságok bővültek (plusz 47 százalék). Érdekességképpen: 20 százalék körül van az 500 hektár fölötti gazdaságok földhasználata, de nagy létszámban vannak az egy hektár alatti kisbirtokosok is, hiszen ők teszik ki az ország összes gazdálkodójának az egyharmadát, az általuk használt terület viszont az összterület 4 százalékát sem éri el. 

Mi is az a családi gazdaság?

Jogilag az „őstermelők családi gazdasága” (ŐCSG) kategóriát használjuk, ez pedig egy olyan gazdálkodási forma, melyet a hozzátartozói viszonyban álló őstermelők alkotnak. Fontos, hogy az ŐCSG nem egy cég, sőt nem is jogi személy, hanem a gazdálkodók speciális együttműködése, amelyhez adókedvezményt és egyéb könnyítéseket biztosít az állam. Ebből következőleg a családi gazdaság önálló jogalanyisággal nem is rendelkezik, tehát a megszerzett jogokat (például földtulajdon, földhasználat, gépek és ingóságok tulajdonjoga) is annak tagjai külön-külön szerzik meg.

Kiemelt szerepük van a foglalkoztatottságban

Nemzetgazdasági szinten mintegy 5 százalékkal vesz részt a foglalkoztatottságban a mezőgazdaság. A családi gazdaságok súlyát jól mutatja, hogy a mezőgazdasági munka csaknem felét a családi munkaerő végzi, bár az elmúlt évtizedben jócskán növekedett az alkalmazottak aránya is. Emögött az a tendencia áll, hogy habár a gazdaságok munkaerőigénye nem változott jelentősen, a kisebb gazdaságok megszűnésével és a koncentráció növekedésével az egy gazdaságra jutó élőmunkaerő-arány is lecsökkent. Fontos tudni, hogy a leginkább élőmunka-igényes ágazat az állattartás és a kertészet, a szántóföldi növénytermesztésben a gépesítettség miatt sokkal kevesebb dolgozóval is működőképes lehet egy gazdaság. 

Gépesítettség: a döntő többség már géppel dolgozik 

Jelentősen nőtt azoknak a száma, akik mezőgazdasági gépet használnak a termeléshez, arányuk már közelíti az összes gazdálkodó 90 százalékát. Ezen belül is kiugróan növekedett a nagyobb teljesítményű traktorok köre: a 100 kilowatt vagy annál nagyobb teljesítményű traktorok száma a duplájára emelkedett. Van azonban még hova fejlődni: a gazdaságok alig 10 százaléka használ precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközt. Egy másik érdekesség: a gazdaságok döntő többsége gyűjti valamilyen formában a gazdálkodás során keletkezett adatokat, de ez még mindig főleg papíralapon történik.

Idősödő gazdatársadalom

A magyar gazdák átlagos életkora a 60 évhez közelít, minden harmadik termelő pedig már a nyugdíjaskorba lépett. Ez nem magyar sajátosság, ugyanezek a tendenciák jellemzőek Nyugat-Európában és Amerikában is. Az viszont már pozitív fejlemény, hogy hazánkban – Európában egyedülálló módon – egy komplett gazdaságátadási rendszert alakítottunk ki, melynek legfontosabb eleme, hogy egy szerződéssel a teljes gazdaságot át lehet adni. Ehhez a lehetőséghez jogi egyszerűsítéseket, adókedvezményeket és dedikált pályázati forrásokat is biztosítanak, és amennyiben a közeljövőben történő indulás után magas részvétellel tudjuk végbevinni ezt a programot, az számottevő versenyelőnyt jelenthet európai szinten a hazai családi gazdálkodók számára. 

Záró gondolatként azonban el kell mondani: ha az európai piacot nem tudjuk kellőképpen megvédeni a harmadik országokból származó importtal szemben, akkor minden eddigi intézkedés ellenére nagy veszélybe, csődközeli helyzetbe kerülhetnek a magyar termelők.