Válságidőben válságadók
Egy átlagpolgárnak szimpatikus, ha azt hallja: az ő terhei már nem növekednek tovább, szenvedett már eleget, jöjjenek most a haszonnal rendelkező vállalatok. Vállaljanak most ők nagyobb részt a közterhekből.
A zömmel jobboldali kötődésű üzletemberek is megtapsolták a magyar miniszterelnök előadását, hiszen új, sikeresebb világot ígért, mely a munkára, a termelésre és a hagyományokra épít majd, véget vetve a spekulációnak. Merthogy az elkövetkező új világrendben a korábbiaktól eltérő értékek kerülnek előtérbe, tabuk, dogmák dőlnek meg, s azok a társadalmak lehetnek nyertesek, melyekben a köz érdeke vezényli a társadalom, gazdaság működését, s ebben az állam is nagyobb szerepet vállal.
Orbán Viktor bejelentéséről mindent egy helyen itt olvashat!
Mivel azonban a jövő évben is tartani akarja a kormány az elődje által vállalt deficit mértékét, ahhoz pedig több bevétel, és/vagy a kiadások további csökkentése szükséges, a szép, új világ eljöveteléig a jelenlegi válságot kell kezelni. Jönnek tehát a válságadók, hangsúlyozottan átmeneti időre. A kormányzati szakértők bizonyára úgy ítélték meg, hogy a távközlésből, az energiaszektorból és a kereskedelmi láncokból összesen 161 milliárd forint kivonható három éven keresztül úgy, hogy a cégek eredményes működése nem kerül veszélybe. A magánnyugdíjrendszer elszámolásával is kínlódik a kormány, nem vár tovább az Európai Unió beleegyezésére, hanem huszáros vágással megvonja az oda áramló harmincmilliárdnyi költségvetési pénzt novembertől a jövő év végéig. Bizonyára azért így, mert közben kialakulhat egy új rendszer erre a problémára is. A magán- és közpénzből finanszírozott beruházásoknak vége, az új kormány nem támogatja e formát. És jövőre jön az arányos, családi alapú adózás, mely a munkát és a családokat támogatja.
A felsorolt elemek csak egy részét jelentik a második kormányzati akciótervnek. Kényszerhelyzetben született kényszerlépésekről lehet szó. Átmeneti időre. S vegyük észre: a termelést elkerülik a plusz terhek, tehát a kormány már itt érvényesíti az új irányvonalat.
Ugyanakkor a részletek még nem ismertek. Nem biztos, hogy a magán- és közpénz közös fejlesztéseit csak azért el kell vetni, mert akadnak visszaélésre utaló jelek. A magán nyugdíjpénztárak pénzmegvonása is inkább kétségbeesett akciónak tűnik, semmint megfontolt döntésnek. Igaz, egy évig ez is harmincmilliárdot jelent a büdzsében, utána meg majd csak lesz valahogy… Nagy kárt valószínűleg nem okoz, hiszen a magánkasszákból még nem lehet nagyszámú nyugdíjkifizetés, az üzenet azonban nem egyértelműen jó. S ha beindulna a növekedés, akkor már az államkasszát sem kell kényszerhelyzetekre tervezni. A nagy kérdés most az: mi van, ha a remélt növekedés mégsem akar felpörögni…?
Reakciók a válságadóra:
A Tesco szerint a kormány lépése rontja az ország megítélését
A különadó miatt kivonulhatnak egyes kereskedelmi cégek illetve átterhelhetik a fogyasztókra a válságadót - nyilatkozta lapunknak Németh Dávid, az ING elemzője. Lényegében ugyanez a véleménye Vámosi-Nagy Szabolcsnak, az az Ernst & Young adószakértőjének: Ne legyen kétségünk a felől, hogy az ágazati adókat végül - ahogy a bankadót is - a lakosság fizeti majd meg.
A zömmel jobboldali kötődésű üzletemberek is megtapsolták a magyar miniszterelnök előadását, hiszen új, sikeresebb világot ígért, mely a munkára, a termelésre és a hagyományokra épít majd, véget vetve a spekulációnak.
A távközlési társaságok sokféle terméktípussal, összetett szolgáltatási csomagokkal rendelkező szolgáltatók viszonylag könnyebben átháríthatják a pluszterheket a fogyasztókra, mondta el Radó István, az IFUA Horváth&Partners ügyvezető partnere.
