A fehérorosz elnök forgatókönyve

A volt szovjet köztársaságban első ízben tartanak választást azóta, hogy Alekszandr Lukasenko feloszlatta a parlamentet egy 1996-os népszavazás alapján, és hozzá hű képviselőházat "hozott össze". A Nyugat nem ismeri el az említett népszavazást, amelyet egyébként a fehérorosz elnök arra is felhasznált, hogy kiterjessze jogkörét és meghosszabbítsa mandátumát.



A nacionalista és liberális ellenzék, amely kisebb tömegeket tudott mozgósítani tüntetésekre az elmúlt két hétben, megtagadja a részvételt a szavazáson, azzal az indoklással, hogy a megválasztandó parlamentnek amúgy sem lesz tényleges hatalma. Az ellenzék azt ígéri, hogy nem vesz tudomást a szombati belvárosi tüntetésekre vonatkozó tilalomról, és a kormányzati épületekhez vonul Minszk főutcáján. A múltban némely hasonló tüntetés a rendőrséggel való összecsapásba torkollott.



A hosszú ideje fennálló gazdasági nehézségek talán faragtak valamelyest Lukasenko népszerűségéből, de vidéken továbbra is ő a korlátlan úr -- írta a Reuters. A felmérések szerint a szavazók figyelmen kívül fogják hagyni az ellenzéki bojkottfelhívást, és elég nagy számban mennek el szavazni ahhoz, hogy a részvétel elérje az érvényességhez szükséges 50 százalékot.



"A jugoszláv forgatókönyv, amelyben az ellenzék reménykedik, nem fog megismétlődni Fehéroroszországban" -- idézte a Reuters a belarusz elnököt, akit -- Szlobodan Milosevics volt jugoszláv vezetőhöz hasonlóan -- szintén tekintélyelvű politikusnak tartanak. A parlamentben csütörtökön mondott másfél órás beszédében Lukasenko közölte, hogy a fehérorosz biztonsági erők "csírájában elfojtanak minden olyan megmozdulást, amely a jugoszláviaihoz hasonló nagyszabású ellenzéki felkelésbe torkollhatna".



Az elnök személyéről nem szavaznak a hét végi választáson, de Lukasenko aktívan járja az országot, tekintettel a jövő évben esedékes elnökválasztásra. Az államfő 1994-ben került hatalomra az életszínvonal zuhanása miatt érzett tömeges elégedetlenség nyomán, azt ígérve, hogy új, posztszovjet unióra törekszik a szomszédos Oroszországgal.



Nyugat-Európa és az Egyesült Államok az ominózus népszavazás óta kerüli Lukasenkót, és azzal vádolja őt, hogy elnyomja a másként gondolkodókat, börtönbe zárt, száműzetésbe kényszerített, illetve egyszerűen eltüntetett több ellenzéki politikust. Az amerikai külügyminisztérium már jelezte, hogy Washington nem fogja elismerni a vasárnapi szavazás eredményét. Az Európai Parlament, az Európa Tanács és az EBESZ kis létszámú szakértői missziót küldenek Minszkbe, de mindhárom testület, illetve szervezet előre közölte: ez nem jelenti a választás demokratikus jellegének elismerését. (MTI)

Lukasenko a fegyverek bevetésétől sem riad vissza Olyan parlamenti választásokat tartanak vasárnap Fehéroroszországban, melynek eredményét sem a meghatározó külföldi hatalmak, sem az ország demokratikus ellenzéke nem fogja elismerni. Az elnök, akinek személyéről csak jövőre döntenek, előre megfenyegette ellenzékét. vg-háttér-->