BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Izetbegovics visszavonul

A köztársasági elnöki posztról távozó Alija Izetbegovics elégedett lehet Bosznia-Hercegovina mai helyzetével. Az ország gazdasága gyorsan fejlődik, a szomszédságban pedig kimúltak a diktatúrák. Az egykor "nagy hármasként" emlegetett trió tagjai közül Tudjman és Milosevics rendszere megbukott, míg Izetbegovics emelt fővel és önszántából fejezi be pályafutását.

Immár öt év telt el a daytoni békeszerződés óta, s bizton állítható, hogy a bosnyákok megvalósították legfőbb céljukat: az ország egységes maradt, a bosnyák nemzet túlélte a vérontást. Sőt, a gazdaság látványos fejlődést produkált az elmúlt években, Bosznia a nemzetközi segélyek nélkül is életképes, a menekültek egyre nagyobb számban térnek vissza szülőföldjükre. A bosnyák történelem elmúlt tíz éve gyakorlatilag egy ember, Alija Izetbegovics nevéhez köthető, az elnök távozásával most egy korszak zárul le Boszniában -- írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung az elnök politikai pályafutását elemző cikkében.



Izetbegovics 1990-ben alapította meg a Demokratikus Akció Pártját, a mindvégig vezetése alatt álló, etnikai alapon szervezett mozgalom fő feladatának a boszniai muzulmán közösség képviseletét tekintette. A korábban vállalati jogtanácsosként dolgozó, mélyen hívő Izetbegovics fontos szerepet játszott a vallási különállásra épülő bosnyák nemzeti öntudat felélesztésében, ami miatt 1946 és 1988 között összesen kilenc évet töltött Jugoszlávia börtöneiben. Az ellene felhozott vádak minden alkalommal ugyanazok voltak: pániszlám aktivitás, fundamentalista muzulmán ideológiák terjesztése. Szerb és horvát oldalon 1990 után is előszeretettel bélyegezték szélsőséges, fanatikus teokratának, holott Izetbegovics a vallási tanok és a modern társadalom összeegyeztetésén munkálkodott, az iszlám radikális irányzatait mindvégig elutasította.



A délszláv testvérnemzetek közötti véres, több éven át tartó háború legnagyobb áldozatai a muzulmánok voltak, amin nem változtat az sem, hogy bosnyák oldalon ugyanúgy követtek el háborús bűncselekményeket. Izetbegovics felelősségét ez ügyben az sem csökkenti, hogy az anyaállammal nem rendelkező, a horvátokhoz és a szerbekhez képest számát tekintve is jóval kisebb bosnyák nemzet léte forgott kockán 1995-ig. A háború lezárulását követő évek sikeresnek tekinthető talpra állása persze jórészt az ország irányítását magára vállaló, a nemzetközi közösség által delegált megbízottaknak köszönhető. A Bosznia-Hercegovina lakossága által választott, az egyes nemzeteket képviselő három elnök -- köztük Izetbegovics -- feladata mindössze a közvetítésre és az érdekvédelemre korlátozódott. A 75 éves Izetbegovics és pártja érdeme mégis, hogy a Balkánon bevett szokásokkal ellentétben mindvégig példamutatóan igyekeztek betartani a demokratikus játékszabályokat.


Bosznia túl van a nehezén A köztársasági elnöki posztról távozó Alija Izetbegovics elégedett lehet Bosznia-Hercegovina mai helyzetével. Az ország gazdasága gyorsan fejlődik, a szomszédságban pedig kimúltak a diktatúrák. Az egykor "nagy hármasként" emlegetett trió tagjai közül Tudjman és Milosevics rendszere megbukott, míg Izetbegovics emelt fővel és önszántából fejezi be pályafutását. VG-háttér-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.