BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jól teljesítő vámbelföldi cégek

Az év első nyolc hónapjában nem voltak lényegi változások a magyar külkereskedelem trendjében, sem a forgalom áruszerkezetében, sem pedig relációs struktúrájában. Továbbra is a gépipar a húzóerő, és az Európai Unió a legfőbb kereskedelmi partner.

Az év első nyolc hónapjának egyetlen meglepetést okozó külkereskedelmi adata a forgalom dinamizmusa volt. A korábbi -- kormányzati és kutatói -- prognózisok 10-13 százalék közöttire tették a kivitel és a behozatal idei éves várt dinamikáját, amit a január--augusztus közötti teljesítmény jóval meghaladott. A kivitel ugyanis -- dollárban számolva -- 14,7, a behozatal pedig 16,3 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Euróban a dinamika még ennél is jelentősebb, 29,9, illetve 31,7 százalék -- derül ki a Külügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium adataiból.



Jelentősebb áruforgalmi trendváltozások nem voltak az év eddig eltelt időszakában. Némi eltérést a korábbi időszakokhoz képest az élelmiszer-gazdaság okozott: megállt ugyanis az agrárgazdasági termékek exportjának csökkenése. S habár júliusban és augusztusban mérséklődött a növekedés üteme, az első nyolc hónap egészében 4,6 százalékos bővülést regisztráltak. Ennek ellenére továbbra is az ipari termékek exportjának köszönhető a dinamika, hiszen e cikkek kivitele 15,7 százalékkal haladta meg a bázisidőszakban regisztrált szintet. Ma már az ipari termékek adják egyébként a teljes magyar export 92 százalékát.



Ugyan a vámszabad területi exportnövekedés továbbra is meghaladja a teljes magyar kivitel bővülési ütemét, ám egyre jobban teljesítenek a vámbelföldön termelő cégek is. Az ipari vámszabad területről származó kivitel -- az ott végzett bérmunkával együtt -- 19,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, míg a vámbelföldi eredetű termékek exportjának dinamikája 13,2 százalékos volt. Az adatban azonban benne van a vámbelföldön végzett bérmunka is, amely a bázishoz képest 3 százalékkal mérséklődött. Bérmunka nélkül számolva azonban a hagyományos termékforgalom közvetlen kivitele 16,7 százalékkal bővült, ami már meghaladja az átlagot. A többletexport mintegy 70 százaléka egyébként a fejlett országokba, ezen belül is az Európai Unió piacaira került. A vámbelföldi export a teljes magyar kivitelnek mintegy 56 százalékát teszi ki.



A közvetlenül az exportot szolgáló, az ipari vámszabad területekre és a bérmunkához beérkező import növekedési üteme elmaradt a teljes behozatal dinamikájától, ugyanakkor a vámbelföldi behozatal annál némileg gyorsabban, 17,2 százalékkal bővült. Szakértők szerint azonban ennek egyik oka, hogy mind több vámbelföldi cég működik vámszabad területi vállalatok beszállítójaként. Egy másik ok pedig a világpiaci energiaárak növekedésében keresendő: a statisztikák szerint 634 millió dollárnyi importtöbbletet eredményezett az áremelkedés. Leszámítva az energiahordozók világpiaci áremelkedését, az import csak 11 százalékkal nőtt.


Megállt az agrárexport zsugorodása Az év első nyolc hónapjában nem voltak lényegi változások a magyar külkereskedelem trendjében, sem a forgalom áruszerkezetében, sem pedig relációs struktúrájában. Továbbra is a gépipar a húzóerő, és az Európai Unió a legfőbb kereskedelmi partner. Munkatársunktól-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.