Megmaradnak a fejlesztési források

Az országos adatok alapján a címzett és céltámogatások 1999. évi összes maradványa 34,5 milliárd forint volt, azaz a rendelkezésre álló keret 47 százaléka -- mutat rá a két állami támogatás felhasználásáról készített ÁSZ-jelentés. A jelenségre a számvevők évek óta rendszeresen felhívják a figyelmet. A támogatások felhasználásának aránya különösen a szennyvízelvezetés és -tisztítás terén kedvezőtlen. Tavaly az erre fordítható állami források 82 százalékát nem tudták igénybe venni az önkormányzatok, pedig ezen a területen amúgy is kirívó Magyarországnak az Európai Unió irányelveihez viszonyított elmaradása.



Évek óta gond az önkormányzatok saját forrásainak hiánya. Ennek előteremtése érdekében a települések nemegyszer szabálytalan megoldásokat alkalmaznak, ami drágítja a beruházásokat. Az önkormányzati érdekképviseletek évek óta hiába sürgetik a különböző állami alapok odaítélésének összehangolását, pedig ezek kiválthatnák a hiányzó saját erő egy részét -- mondta a Világgazdaságnak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Lapunk úgy értesült: a kormány tovább kívánja szigorítani a pályázati feltételeket. Emellett a belügyi, a környezetvédelmi, valamint a közlekedési és vízügyi tárcánál folyik a szennyvíztisztítás helyzetének felmérése, illetve a kiszámítható finanszírozás rendszerének kidolgozása.



Az 1999. évi költségvetés 48 milliárd forintot tervezett címzett és céltámogatásokra. Ezt az összeget növelte az 1998 végéig fel nem használt 27,3 milliárd forint. Az évközi lemondásokat, illetve az ebből kiosztott összegeket is figyelembe véve tavaly összesen 73,7 milliárd forint fejlesztési támogatás állt az önkormányzatok rendelkezésére.



Ám ennek csaknem fele megmaradt. Az előző évek ÁSZ-jelentéseiből kiderül: 1994--95-ban a fel nem használt pénzeszközök aránya 21-24 százalékot tett ki, 1996--97-ben már 47 százalékot, s 1998-ben is megmaradt a címzett és céltámogatások 43 százaléka.



A tavaly fel nem használt 34,5 milliárd forintból 30,5 milliárd a céltámogatások maradványa. Nem véletlen: ez az a támogatási forma, amely csak akkor kapható meg, ha az önkormányzat meghatározott arányú saját forrást is biztosít. A megmaradt céltámogatás 82 százalékát a tervek szerint szennyvízelvezetésre és -tisztításra fordították volna.



A számvevők szerint alapvető probléma az önkormányzatok saját forrásainak hiánya. Gyakori, hogy a támogatásokat elnyert önkormányzatoknak nincs elegendő pénzük, s arra számítanak, hogy segítséget kapnak más, elkülönített állami pénzalapból is. Ezek elbírálásának összehangolását azonban -- a meglévő jogi szabályozás ellenére -- a gyakorlatban még mindig nem sikerült megoldani. Az elhúzódó beruházások egyrészt drágábbak, másrészt a helyhatóságok így indokolatlanul kötnek le központi költségvetési forrásokat. A saját erő előteremtése érdekében a helyhatóságok nemegyszer szabálytalan megoldásokat alkalmaznak. Bevált módszer, hogy út-, illetve eszközhasználati, vagy más szolgáltatási, bérleti szerződéseket kötnek a kivitelezőkkel. Az ebből befolyó -- irreálisan magas -- bevételeket tüntetik fel saját erőként. A kivitelezők természetesen érvényesítik ezeket a többletköltségeket a vállalkozói díjban. Ahogy az ÁSZ-jelentés is rámutatott: magasak a központi támogatások segítségével megvalósított szennyvízberuházások fajlagos költségei.



Lapunk úgy értesült, hogy a Belügyminisztériumban elkészült a címzett és céltámogatási törvény módosításának koncepciója, amely szabályozná a céltámogatott beruházásokhoz szükséges saját forrásokat is. Ha a javaslat a tervek szerint novemberben az Országgyűlés elé kerül, decemberben meglehet a végszavazása.



A kormányzat ismét a pályázati feltételek szigorítását tervezi, de ez önmagában nem megoldás -- mutat rá Zongor Gábor. A TÖOSZ főtitkára úgy látja: állami ellenőrzésre, a megalapozatlan igények kiszűrésére szükség van. Az önkormányzatok azonban egyre nagyobb arányban kénytelenek saját bevételeiket is a kötelező feladatok ellátására fordítani. Az önkormányzati szféra gazdálkodásának bizonytalansága miatt gyakori, hogy a települések az állami támogatás igénylésekor még úgy látják, lesz elegendő saját forrásuk. Mire azonban a pályázatokat elbírálják s a pénzt folyósítanák, a saját forrást kénytelenek másra költeni. A főtitkár elmondta: a helyhatóságok sem szívesen vállalják a nem tiszta helyzeteket, de ha a beruházást nem kezdik meg, elvesztik az állami támogatást. Ezért belevágnak, de a beruházások húzódnak, s így egyre drágábbá is válnak.

Nincs elegendő pénzük az önkormányzatoknak Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) többszöri figyelmeztetése ellenére tavaly is súlyos milliárdok ragadtak benn az önkormányzatokat támogató állami fejlesztési keretekben. A rendelkezésre álló ilyen források 47 százalékát nem használták. Évek óta gond a helyhatóságok saját forrásainak hiánya, illetve a különböző állami pénzalapok elosztásának összehangolatlansága. Kecskés Ágnes-->