Többnyire derűlátók a kutatók

A végső konklúziót tekintve mindenki egyetért abban, hogy jövőre folytatódni fog a dinamikus gazdasági bővülés, de mindez romló egyensúlyi viszonyok között megy majd végbe. A növekedés, a külső és belső egyensúly romlásának mértékében, a mélyebb gazdasági folyamatokban azonban különbségek fedezhetők fel.



A világgazdasági konjunktúrát a kutatóintézetek kedvezően ítélik meg. Az olajárak emelkedésének megtorpanását és kisebb mértékű csökkenését jósolják. Szintén optimisták a kutatók az euró erősödésével kacsolatban, ugyanakkor mindenki a fejlett országok importkeresletének csökkenésével számol.



Mindez nem befolyásolja jelentősen a növekedést, vélik a szakértők. A Pénzügykutató Rt. és a Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. szerint a csökkenő exportdinamikát a belső fogyasztás megélénkülése fogja pótolni, így ők 5,4 illetve 5,5 százalékos gazdasági bővülést várnak. Eltér ettől a véleménytől a Budapest Bank álláspontja. Bihari Péter, a bank vezető közgazdásza szerint a fogyasztás a keresletösztönzés hatására sem fog megélénkülni, ezért ő "csak" 5 százalékos növekedést vár.



Kisebb fejtörésre ad okot a GKI Gazdaságkutató Rt. GDP-előrejelzése. A többi intézet jelentésével összehasonlítva ugyanis a GKI jósolja a legnagyobb növekedési ütemeket a jövedelem keresleti tényezőivel kapcsolatban. Így például kimagasló a beruházások és a fogyasztás dinamikája is, de nem marad el a kutatóintézet a kollégák becsléseitől exportütem tekintetében sem.



A gazdaság belső élénkülését elsősorban inflációs nyomásként értelmezik a GKI szakértői, így képzelhető el a viszonylag magas, 8,5 százalékos éves átlagos áremelkedési prognózis. Ebben már az a feltevés is tetten érhető, hogy a Gazdaságkutató szakemberei a belső keresletnek jelentősebb külső egyensúlyt rontó hatást sem tulajdonítanak. Termelési oldalon a GDP "lassabb" ütemű bővülése az ipar relatíve alacsony teljesítménynövekedésében érhető tetten.



Úgy tűnik, a többi kutatóintézet nem ilyen pesszimista a gazdaság keresleti oldalról történő élénkítésének hatásosságával kapcsolatban. A már említett Pénzügykutató és Kopint-Datorg elemzések alacsonyabb beruházásnövekedéssel, kisebb magánfogyasztás-bővüléssel és nagyobb költségvetési fegyelemmel számolva is élénkebb gazdaságot feltételeznek.



A fiskális fegyelemnél maradva megállapítható, a kutatók többsége hisz a költségvetési tervek megvalósulásában, hiszen az államháztartás GDP-arányos hiányát a hivatalos kormányzati prognózis (3,1 százalék) körüli értéken valószínűsítik. Igaz, Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa az előrejelzés ismertetésekor elmondta, bár a költségvetés számait vették figyelembe, elképzelhetőnek tartják a deficit növekedését. A kakukktojás ismét a Gazdaságkutató, amelynek szakemberei 4 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak.



Egybehangzóan derűlátók a kutatók a folyó fizetési mérleg hiányával kapcsolatban. A 2-2,5 milliárd eurós tartományban szóródó számok igen kedvező képet festenek a jövő év kilátásairól. Ez azért lehet érdekes, mert kutatóintézeteken kívüli szakemberek kevésbé optimisták. Többen arra hívják fel a figyelmet, hogy a kereslet választások előtti megélénkülése kis nyitott gazdaságokban inkább a külső egyensúlyra gyakorol kedvezőtlen hatást és csak kevésbé az inflációra. Vértes András, a Gazdaságkutató Rt. elnöke úgy véli, hogy a külső egyensúly romlásával az ipar belső értékesítésének bővülése miatt nem kell számolni.



A jövő év egyik legfontosabb kérdésének valamennyi gazdaságkutató a megtakarítások alakulását tartja. A fogyasztás megélénkülése és az alacsony reálkamatok miatt ugyanis már az idén sem volt magas a lakosság megtakarítási hajlandósága, a 2001. év azonban további bizonytalanságokat rejt.



A harmadik negyedéves előrejelzésekben a legnagyobb bizonytalanság az infláció körül alakult ki. Mivel a szakemberek a szeptemberi infláció ismeretének hiányában adták meg prognózisaikat, lapunk érdeklődött az esetleges módosítás esélyeiről. A GKI az októberi adatok megjelenése előtt semmiképpen nem változtat egyébként is magas inflációs előrejelzésén, a Kopint-Datorg és a Budapest Bank tervezi az újraszámolást, de egyelőre ők is kivárnak. Egyedül a Pénzügykutató jelezte egyértelműen, az új információ ismeretében úgy vélik, a tényleges drágulás mértéke a prognózis felett alakulhat.



Az áremelkedés alakulásával kapcsolatban egyébként a Budapest Bank a leginkább derűlátó. Bihari véleménye szerint minden feltétel megvan ahhoz, hogy az infláció az egy évvel ezelőtti ütemben csökkenjen tovább.



A hazai árszínvonalat idén sokkszerűen befolyásoló olajárak tekintetében nagyjából azonosak az álláspontok. Egyedül a GKI hívta fel a figyelmet arra, hogy a drágulás egy része még nem gyűrűzött be a hazai gazdaságba, a többi kutató a jövő évben ettől a faktortól már nem vár jelentős inflációs nyomást.



Eltérőek a vélemények a másik fontos tényezővel kapcsolatban. Az élelmiszerárak emelkedését valamennyien korrekciós folyamatként értelmezik, melynek teljes érvényre jutását piaci korlátok akadályozzák. Bihari Péter szerint a nyomás még hosszú ideig jelen lesz, de szinte lehetetlen megjósolni, hogy mikor, milyen mértékben enged utat a piac. Vértes András úgy véli, hogy az élelmiszerárak emelkedése előtt tornyosuló kereslet oldali ellenállás miatt kétéves időszakban az ipari és a mezőgazdasági termékek árai azonos dinamikával fognak emelkedni.



A két nappal ezelőtti jegybanki lépések fényében különösen érdekesek a monetáris politikáról kialakított kutatói vélemények. Csillag István, a Pénzügykutató általános igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani eszköztelen monetáris politika csak önmérsékletet tanúsító költségvetési politika mellett lehet hatásos, Bihari Péter szintén fő kérdésnek nevezte a két gazdaságpolitikai szereplő magatartásának jövő évi konzisztenciáját. Vértes András hétfőn kamatemelést tartott volna szükségesnek, de kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ez be is következik. A vártnál is magasabb infláció azonban mégis kiváltotta ezt a lépést.

Eltérő a megítélés a keresletösztönzés hatásaival kapcsolatban Az elmúlt két hétben csaknem minden nagyobb gazdasági kutatóintézet kiadta a harmadik negyedéves jelentését. Bár az anyagok erre az évre vonatkozóan is tartalmaznak prognózisokat, a figyelem elsősorban már a következő évre összpontosul. A harmadik negyedéves előrejelzések alapján elmondható, a nagy kutatóintézetek magyar gazdaságról kialakított véleménye között nincs egetverő különbség. A részletekben -- például az infláció és a költségvetési deficit alakulásában -- azonban több fontos eltérés fedezhető fel. M. I.-->