Vita várható az alapjogok chartájáról

Az alapjogok nyilatkozatát szombaton terjesztik hivatalosan a biarritzi csúcs résztvevői elé az azt kidolgozó 62 fős testület képviselői. A múlt hónapban nyilvánosságra hozott dokumentum főként egyes szociális és gazdasági jogok megfogalmazása miatt adhat okot vitára a tagországok, illetve különböző érdekcsoportok képviselői között. Míg politikai nyilatkozatként mindenki kész lenne azt elfogadni, több uniós kormány, köztük Nagy-Britannia is jelezte: kötelező érvényű becikkelyezésről szó sem lehet.



A Financial Times szerint azután, hogy az Európai Bizottság kiállt a charta kötelező érvényre emelése mellett, a tagországok állam- és kormányfői kénytelenek lesznek színt vallani az ügyben. Dirk Hudig, az uniós munkaadói szervezetek szövetségének (Unice) főtitkára ezt máris megtette: a brüsszeli bejelentésre reagálva azonnal kijelentette, hogy a gazdasági és szociális jogok kétértelmű megfogalmazása miatt a charta becikkelyezése az EU jelenlegi kompetenciáinak bővítését tenné lehetővé.



A német, francia és olasz kormányok szemében ugyanakkor a charta fontos lépést jelentene egy majdani európai alkotmány kialakítása felé. Az erről szóló tárgyalásokat Berlin a jövő év elején szeretné megkezdeni, majd 2004-ben egy kormányközi konferencia keretében lezárni. Az alapjogok chartájában szereplő polgári és politikai jogok felsorolásánál az Európa Tanács hasonló dokumentumát követte az uniós "alkotmányozó testület", a gazdasági és szociális jogok terén pedig igyekeztek a tagországok jogszabályaiból kiindulni.

Nyilatkozat, vagy kötelező érvényű legyen a dokumentum A hét végi csúcsértekezleten fellángolhat a vita az alapjogok európai chartája körül, miután az Európai Bizottság azt javasolta: a dokumentumot tegyék az európai uniós szerződés részévé, ezzel kötelező érvényt adva az abban foglaltaknak. Egyes tagországok korábban jelezték, hogy csak ajánlás jelleggel tudják elfogadni a chartát. VG-összefoglaló-->