A győztes mindent visz

Az elnökválasztás menetét az 1789-ben elfogadott alkotmány szabályozza. Ennek értelmében elnökké csak olyan személy választható, aki amerikai állampolgárként született, betöltötte 35. életévét, és legalább 14 éve az Egyesült Államok lakosa. Alelnök csak olyan személy lehet, aki elnökké is választható lenne. Az elnök megbízatása négy évre szól, és csak egyszer választható újjá -- írja az MTI.



A 18. életévüket betöltött, választójoggal rendelkező amerikai állampolgárok, akik felvétették magukat a választói névjegyzékbe, novemberben csak a pártok aktivistáiból alakult úgynevezett elektori csoportokra adják le voksukat (popular vote). Az egyes államokból a legtöbb szavazatot kapott párt elektorai jutnak be az elnökválasztó testületbe.



Az alkotmány előírásai szerint minden állam elektorainak száma megegyezik a kongresszusi helyek számával. A szenátusból és a képviselőházból álló kongresszus 535 tagú, ehhez jön még a főváros ugyanannyi elektorral, mint a legkisebb szövetségi állam (jelenleg 3). Az elektori kollégium tagjainak államonkénti megoszlását így a képviselőházi helyek megoszlása határozza meg, hiszen a szenátusba minden állam egységesen két főt küld, a képviselőházi helyek számát viszont a tízévenként tartott népszámlálás alapján, a lélekszámmal arányosan állapítják meg. Ezért kulcsfontosságúak az elnökválasztás kimenetele szempontjából a legnépesebb államok.



Elnökké választáshoz az elektori szavazatok egyszerű többsége, azaz 270 szavazat is elegendő. Ha ez nem jön létre, akkor az elnök személyéről a képviselőház dönt, ahol ekkor minden államnak csak egy szavazata van, az alelnökről pedig a szenátus határoz. (Eddig két ilyen eset adódott: 1800-ban, amikor Thomas Jefferson lett az Egyesült Államok 3. elnöke, és 1824-ben, amikor John Quincy Adams lett a 6. elnök.) Az elektorok államonként szavaznak, mégpedig az általános gyakorlat szerint -- erre törvény nem kötelezi őket -- az államukban legtöbb szavazatot kapott jelöltre. Az idén december 18-án összeülő testület szavazatait (electoral vote) ajánlott postaküldeményként megküldik a szenátus elnökének, aki a borítékokat a kongresszus két házának együttes ülésén, 2001. január 6-án nyitja fel, és a szavazatok összeszámlálása után kihirdeti az elnökválasztás hivatalos végeredményét. Az új elnök 2001. január 20-án, az ünnepélyes eskütételt követően lép hivatalba.



A kongresszusi választások egyik érdekessége, hogy a visszavonuló demokrata szenátor, Patrick Moynihan New York-i székéért folyó versenyben Hillary Clinton mérkőzik a republikánus Rick Lazióval. Amerikai elnöki feleség ("first lady") eddig még sohasem nyert el választás útján betölthető amerikai szövetségi köztisztséget.

Az Egyesült Államokban is közvetett az elnökválasztás Az amerikai kongresszus által 1845-ben elfogadott törvény értelmében minden negyedik év (szökőév) novemberének első hétfőjét követő kedden elnökválasztást kell tartani. E napon nem csak az elnököt és a vele együtt induló alelnököt választják meg, hanem újraválasztják az egész, 435 tagú képviselőházat két évre, a 100 szenátusi helyből 34-et hat évre. vg-háttér-->