A német gazdaság bővülésében észlelhető ütemcsökkenést jelzi, hogy az egymás utáni negyedévek összehasonlításával számított GDP-növekedés az április--júniusi időszakban még 1,1 százalék volt. Az előző év azonos időszakával összevetve a második negyedre adódó 3,7 százalékos növekedés a harmadikban 3,4-re lassult. Az irányzatot számos statisztikai részadat már korábban sejtetni engedte. A kiskereskedelmi forgalom lanyhulása alapján például várható volt, hogy a lakossági fogyasztás -- mint a GDP meghatározó összetevője -- lanyhábbá válik. Ez a komponens végül a harmadik negyedben mindössze 0,1 százalékkal növekedett, szemben az előző három hónapban mért 1,3-del. A beruházások alakulása, illetve az élénk kivitel játszott közre abban, hogy a lassulás nem volt a kimutatottnál is erősebb.
A konjunktúrának az eurózóna egyéb térségeiben is jelentkező lanyhulását az is alátámasztja, hogy az -- egymás utáni negyedévekre számított -- GDP-növekedés Franciaországban például 0,7 százalékra mérséklődött a július--szeptemberi időszakban, a második negyedévben kimutatott 0,8 után. A brüsszeli bizottság egy előrejelzésében 3,3 százalékra szállította le az idei egész éves francia GDP-növekedési prognózisát a korábban jósolt 3,7-ről. Olaszországban az előző negyedévhez mért növekedés csak 0,5 százalék volt a július--szeptemberi időszakban. Márpedig a három (franca, német és olasz) gazdaság az egész eurózóna GDP-jének háromnegyedét adja, ami lényegében meghatározza a tizenegyek összesített növekedési kilátásait is, amelyek romlását általában az olaj drágulására, az ECB által végrehajtott monetáris szigorítás és az USA-ban is mérséklődő növekedés hatásaira vezeti vissza.
A fellendülésnek az EU főbb térségeiben megfigyelhető lanyhulása dacára némi optimizmus tapasztalható az egységes valuta sorsáért aggódó politikusok és üzletemberek körében. Bizakodásukat arra alapozzák, hogy az USA-ban nagyobb mértékű lassulás következik be. A tengerentúlon az éves rátára átszámított növekedés a harmadik negyedévben 5,4 százalékra lassult, az április--júniusi időszakban kimutatott 6,1-ről, és jövőre -- előrejelzések szerint -- 3,5 százalékra mérséklődik. Ez pedig immár alig lesz több, mint az eurózóna számára jósolt, valamivel 3 százalék alatti ütem -- hangoztatja egy a Reuters által idézett bankár.
A növekedés lassulása miatt elemzők egyre valószínűtlenebbnek tartják, hogy csütörtöki ülésén az Európai Központi Bank tovább emelné a 4,75 százalékos szinten álló refinanszírozási kamatlábat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.