A német gazdaság bővülésében észlelhető ütemcsökkenést jelzi, hogy az egymás utáni negyedévek összehasonlításával számított GDP-növekedés az április--júniusi időszakban még 1,1 százalék volt. Az előző év azonos időszakával összevetve a második negyedre adódó 3,7 százalékos növekedés a harmadikban 3,4-re lassult. Az irányzatot számos statisztikai részadat már korábban sejtetni engedte. A kiskereskedelmi forgalom lanyhulása alapján például várható volt, hogy a lakossági fogyasztás -- mint a meghatározó összetevője -- lanyhábbá válik. Ez a komponens végül a harmadik negyedben mindössze 0,1 százalékkal növekedett, szemben az előző három hónapban mért 1,3-del. A beruházások alakulása, illetve az élénk kivitel játszott közre abban, hogy a lassulás nem volt a kimutatottnál is erősebb.
A konjunktúrának az eurózóna egyéb térségeiben is jelentkező lanyhulását az is alátámasztja, hogy az -- egymás utáni negyedévekre számított -- GDP-növekedés Franciaországban például 0,7 százalékra mérséklődött a július--szeptemberi időszakban, a második negyedévben kimutatott 0,8 után. A brüsszeli bizottság egy előrejelzésében 3,3 százalékra szállította le az idei egész éves francia GDP-növekedési prognózisát a korábban jósolt 3,7-ről. Olaszországban az előző negyedévhez mért növekedés csak 0,5 százalék volt a július--szeptemberi időszakban. Márpedig a három (franca, német és olasz) gazdaság az egész eurózóna GDP-jének háromnegyedét adja, ami lényegében meghatározza a tizenegyek összesített növekedési kilátásait is, amelyek romlását általában az olaj drágulására, az ECB által végrehajtott monetáris szigorítás és az USA-ban is mérséklődő növekedés hatásaira vezeti vissza.
A fellendülésnek az EU főbb térségeiben megfigyelhető lanyhulása dacára némi optimizmus tapasztalható az egységes valuta sorsáért aggódó politikusok és üzletemberek körében. Bizakodásukat arra alapozzák, hogy az USA-ban nagyobb mértékű lassulás következik be. A tengerentúlon az éves rátára átszámított növekedés a harmadik negyedévben 5,4 százalékra lassult, az április--júniusi időszakban kimutatott 6,1-ről, és jövőre -- előrejelzések szerint -- 3,5 százalékra mérséklődik. Ez pedig immár alig lesz több, mint az eurózóna számára jósolt, valamivel 3 százalék alatti ütem -- hangoztatja egy a Reuters által idézett bankár.
A növekedés lassulása miatt elemzők egyre valószínűtlenebbnek tartják, hogy csütörtöki ülésén az Európai Központi Bank tovább emelné a 4,75 százalékos szinten álló refinanszírozási kamatlábat.