Veszélyben a szelektív gyűjtés

A parlament környezetvédelmi bizottsága legutóbbi ülésén a (szak)módosító indítványok közül csupán azt támogatták a képviselők, amely a költségvetési törvényben rendelkezne a termékdíjak növeléséről. Minderre annak ellenére került sor, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium önálló, a termékdíjtörényt módosító csomagot dolgozott ki, amely többszöri tárcaegyeztetést követően rövidesen a gazdasági kabinet elé kerül. Az szinte kizárt, hogy jövőre hatályba lépne, hiszen a kormány sem döntött még felőle.
Talán épp ezért került sor a bizottságban a módosító javaslat megszavazására. Illés Zoltán bizottsági elnök indítványa a csomagolóeszközök termékdíjának közel duplájára emelését javasolja 2002-ben. Indoklásában rámutat: az Európai Unió országjelentése kifogásolja, hogy bár Magyarország a hulladékgazdálkodást a legfőbb prioritások közé sorolja, annak finanszírozása nem kielégítő. Illés Zoltán szándéka szerint a díj növelése miatt keletkező többletforrás a környezetvédelmi alap célelőirányzatot növelné; ezáltal biztosítva lenne a hulladékgazdálkodási törvény "maradéktalanabb" végrehajtása.
Kétségbe vonja ezt a Világgazdaságnak nyilatkozó Viszkei György, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára. Emlékeztetett rá, hogy a befizetett összeg jelenleg a központi költségvetésbe folyik, s csupán felét fordítják hulladékgazdálkodásra, s azt sem a hulladékgazdálkodási törvény által megfogalmazott rendszer alapjainak megteremtésére.
Viszkei reményét fejezte ki, hogy a kormányban és a parlamentben lévő józan erők gátat szabnak a bizottság által támogatott módosító indítványnak. A csomagolási termékekre vonatkozó uniós irányelvekre hivatkozva állítja: a rendszert gyökeresen meg kellene változtatni, ami a termékdíjak teljes eltörlésével járna együtt. Nálunk is az lenne a járható út, ami például Németországban, ahol a kormány megállapodott a legnagyobb csomagolóeszköz-gyártókkal, illetve -kibocsátókkal, majd jogszabályban rendelkezett arról, hogy az érintettek létrehozzák és működtetik a szelektív hulladékgyűjtést és újrahasznosítást.
Ha erre nálunk is sor kerülne, akkor a jelenleginél 20-30 százalékkal több csomagolóanyag begyűjtését, újrahasznosítását vállalná a szakma -- állítja Viszkei. Ezzel el lehetne érni az -- EU által elvárt -- 50 százalékos arányt, ami jelenleg 25 százalék. Ennek hiányában három-négy év múlva a lakossági szelektív hulladékgyűjtés az egyik legnagyobb társadalmi konfliktus forrása lehet, figyelmeztetett.
Számításai szerint a szakma az idén 20 milliárd forint körüli eredménnyel számol, s 4-4,5 milliárd forint termékdíjat fizet. A díjtételek megduplázása tízmilliárdos terhet róna a gazdálkodókra, a nem maradna forrás a saját hulladékhasznosítási mechanizmus kialakítására. Ugyanakkor a társaságok azt gondolják: ha fizetniük kell az államnak, akkor ebből a pénzből oldják is meg a problémát.