Hogy mit hozunk létre az atomokból, az attól függ, hogy egymással alkotott rendszereiket hogyan formáljuk újra. A szénatomok megfelelő újrarendezéséből gyémánt lesz, a homokban levőkéből (még pár elem hozzáadásával) komputercsip, a földéből, a vízéből és a levegőéből pedig burgonya. Ez az újrarendezés azonban egyelőre nagyon nehézkes: olyan, mintha a kutatóknak bokszkesztyűben kellene legóval építkezniük. Az elemeket könnyen tudják ide-oda söpörni, halmozni, viszont a finom szétszedési és összeillesztési mozdulatok nem sikerülnek. A Zyvex összefoglalója szerint a nanotechnológia segít ezt a képzeletbeli bokszkesztyűt levenni. Szerepe lesz a számítógéphardver-gyártás forradalmasításában, általa a termékek teljesen új generációja születik majd meg, amelyek a maiaknál olcsóbbak, könnyebbek, tisztábbak, erősebbek és sokkal pontosabbak lesznek.
Mára a nanotechnológia kifejezés igen népszerűvé vált, s alá sorolható minden olyan tudományág, amely 1000 nanométernél kisebb részekkel manipulál. Ilyen például a litográfia (nyomtatás) azon válfaja, amely egy mikronnál vékonyabb réteggel dolgozik, szerepe főként a félvezetőgyártásból ismert.
Végső soron nanotechnológiának tekinthető minden olyan eljárás, ahol a gyártás molekulárás szinten zajlik, ahol a termék akkor tekintendő elkészültnek, ha benne a megfelelő molekulák a megfelelő (kívánt) helyen vannak. Az ilyen méretű "szerelés" viszont feltételezi a molekuláris robottechnológiát, azaz egy olyan módszer létezését, amellyel nagyon kis alkotórészekből is lehet építkezni. A méretekből következik, hogy ezek a robotok maguk is csak molekulák lehetnek. Makroszkopikus világunkban megszokott dolog a szerkezeti elemek eszközökkel történő összeállítása, ám ugyanezt tenni a mikroszkopikus világban egyelőre olyannak tűnik, mintha egy kerékpárt kellene összeraknunk hátrakötött kézzel. Mindazonáltal az ötlet nem új: Feynman már 1959-ben kijelentette, hogy tudomása szerint elméleti fizikai szempontból semmi sem szól az atomok tetszésünk szerinti elrendezése ellen.
Nem véletlen -- mint a Világgazdaság arról korábban már beszámolt --, hogy az USA következő évekre szóló kutatási, sőt kormányzati programjában is tartósan az első helyen állnak a nanotechnológiai kutatások, majd az eredmények hasznosítása. Erre az idei költségvetéséből a múlt évi mintegy kétszeresét, 495 millió dollárt fordítanak.
Az USA öt évre szóló programját éves ütemezésben leosztották. A tervek szerint az idén már lezárják az első pályázatokat, felállnak a projektekben részt vevő csapatok, s a munka is beindul. Jövőre tíz új központot és hálózatot hoznak létre, teljes kísérleti-gyártási felszereltséggel. Egy évvel később már szabványkutatási eredményeket várnak, amelyekhez 2004-ben gyártási eljárásokat, mérési módszereket várnak számos szakterületen. A program utolsó évében az egyetemi hallgatók felének hozzáférést kell biztosítani a nanotechnológiai eszközökhöz, ki kell alakulnia a háromdimenziós nanostruktúrák piacának, modellezésének, gyakorlati alkalmazásának.