Fékezik Torgyánt az agrárköltekezésben

Az idén először részletes jogcímenként kell bemutatnia a kormány előtt az FVM-nek, konkrétan mire akarja felhasználni az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat. Erre a költségvetési törvény kötelezi a minisztériumot. A kormány pedig felhatalmazást kapott arra, hogy a részletes agrártámogatási jogcímeket rendeletben állapítsa meg. Ezzel a kabinet most első ízben határozhatja meg tételesen, hogy az FVM mire adhat támogatást és mire nem.
A jogcímek megállapítása előtt az agrártárca semmilyen idei szabályozást sem hirdethet meg -- tudtuk meg. Ugyanakkor még nem dőlt el, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen mértékig kíván betekinteni az agrártámogatási ügyekbe. A Miniszterelnöki Hivatal szakértői szerint az sem kizárt, hogy az agrárszabályozás mostantól nem FVM-rendeletek, hanem kormányrendeletek formájában jelenik meg.
Így a kormány a közzététel előtt a konkrét szabályozási tervezeteket is megtekintené, miközben eddig a jóval általánosabb felhasználási irányelvekkel is megelégedett. A legenyhébb szigorítás ugyanakkor az lenne, ha a kabinet csak egy jogcímfelsorolást fogadna el, és a lista beépülne egy 1997-es, agrártámogatásokról szóló kormányrendeletbe.
Szakértők valószínűnek tartják, hogy az FVM az utóbbi verzióhoz ragaszkodik majd. Ez esetben sem jelentethetne meg azonban a tárca egyetlen rendeletet sem a pénzügyminiszter egyetértése nélkül 2001-ben. A PM "vétójogát" eddig csak az úgynevezett piacra jutási támogatásoknál (az exportszubvencióknál) egyértelműsítette a költségvetési törvény. Az idei jogszabály viszont kihangsúlyozza, hogy az FVM-nek a pénzügyminiszteri egyetértést valamennyi agrár- és vidékfejlesztési támogatás elköltése előtt meg kell szereznie. Így példul a PM határozottabb befolyása az agrártermelési és a beruházási szubvenciókra (illetve az évközi szabályozási módosításokra) is kiterjed.
A jelentősen bővülő FVM-büdzsé átfogó kormányzati kontrollt követel meg, és ennek végrehajtására a pénzügyi tárca tűnt a legalkalmasabbnak -- reagált a PM szerepének növelésére Mádi László, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke. Szerinte egyértelmű cél, hogy mostantól az agrártámogatási keretek ne merüljenek ki idő előtt, és ne húzódjanak át jelentős fizetési kötelezettségek egyik évről a másikra. (Mint ismert, az agrárkasszák 1999-ben és 2000-ben is már ősszel kiürültek. A túlköltekezés miatt az FVM idei, 309 milliárdos büdzséjét mintegy 50 milliárdos tavalyi determináció terheli.)
Információink szerint komoly fideszes szándék a további kisgazda agrártámogatási botrányok megelőzése is. Mádi ezzel kapcsolatban kérdésünkre úgy fogalmazott: az egész kormány érdeke, hogy az ellenőrizhetőség megfelelő legyen.
Torgyán József agrárminiszter "kiskorúsítását" látja ugyanakkor Csatári József (FKGP) abban, hogy az agrárpénzek felhasználása csak fokozott PM-felügyelettel történhet. A mezőgazdasági bizottság kisgazda alelnöke nonszensznek nevezte a helyzetet. Állítása szerint a változtatások megakadályozására tavaly módosító indítványt nyújtott be a költségvetési törvényhez, de a javaslat nem kapott kellő támogatást. Csatári közölte: akármilyen "polihisztorok" is ülnek a PM-ben, nem képesek arra, hogy az FVM szakmai álláspontjait rövid idő alatt átlássák. A felesleges egyeztetések miatt a döntéshozatali mechanizmus lassulhat, ami károkat okozhat a gazdáknak -- tette hozzá.
Úgy tűnik, a kisgazdák pazarlását és klientúraépítését megelégelte a kormány, bár maga is nagyvonalúan bánik az adófizetők pénzével -- fogalmazott Kis Zoltán (SZDSZ). Szerinte az FVM hanyag és felelőtlen gazdálkodását egyértelműen mutatja az idénre áthúzódó, 48-50 milliárdos agrárfizetési kötelezettség. Nem tulajdonít ugyanakkor különösebb gyakorlati jelentőséget az idei agrár-költségvetési szigorításoknak Orosz Sándor, a mezőgazdasági bizottság szocialista alelnöke. A mai koalícióban a hatalomnál komolyabb összetartó erő nincs, egyébként a kormánypártok úgy vágják át egymást, ahogy akarják -- fogalmazott.