Hét agrárderogációs igényt vontunk vissza

Magyarország minden olyan uniós agrártámogatásra igényt tart, amely a csatlakozáskor érvényes lesz -- szögezi le az újabb magyar agrártárgyalási álláspont és kiegészítő információ. A december végén átadott kiegészítés válasz volt az unió tavaly nyári közös agrárálláspontjára. Abban ugyanis Brüsszel újabb részletes adatokat kért a magyar agrárhelyzetről és a csatlakozási felkészülés tervezett üzeméről.
A támogatások között Magyarország a belépéskor számít az úgynevezett kompenzációs kifizetésekre is, amelyeket az EU nyújt termelőinek -- mondta lapunknak Szabó Sándor, a Külügyminisztérium (KüM) főosztályvezetője. Szakértői számítások szerint a kompenzáció éves mértéke hazánk számára legalább egymilliárd euró lenne, ezért arról komoly viták várhatók. Az uniónak ugyanakkor még nincs hivatalos álláspontja e kérdésben. Egy múlt heti agrárszemináriumon viszont brüsszeli illetékesek munkatársunknak elmondták: a magyar gazdáknak várhatóan csak részleges (de fokozatosan növekvő) kompenzáció juthat.
Magyarország kitart eddigi álláspontja mellett az agrártermelési kvóták (területnagyságok) esetében is -- közölte Szabó. A kvóták azokat a mennyiségeket jelentik, amelyeket Magyarország az EU-s szabályozás részeként állíthat elő a csatlakozás után. Nagyságukat hazánk -- különböző bázisidőszakokra hivatkozva -- eredetileg az 1999 végén átadott agrárpozíciós dokumentumban határozta meg. Az EU ugyanakkor tavaly nyári saját agrárálláspontjában -- indoklás nélkül -- egységesen az 1995--1999-es évekre kért termelési kiegészítő adatokat a kvóták kapcsán.
Számunkra kedvezőtlen lenne, ha a báziséveket az 1995--1999-es intervallum alapján határoznák meg, mivel ez az időszak nem tükrözte a magyar mezőgazdaság tényleges teljesítőképességét -- fogalmazott Szabó. Ez azt jelenti, hogy valós lehetőségeinknél jóval rosszabb eredményeket értünk el. Ezért Magyarország az EU által kért adatokat egy hosszabb, 1985--1986-tól kezdődő intervallumba "ágyazva" adta meg. A főosztályvezető szerint a kvóták megállapításánál a bázisévek és a közösségi szabályok mellett azt is figyelembe kell venni, hogy hazánk az agrárpiacok jövőbeli bővülését kihasználhassa (vagyis a szűk kvóták a belépés után ne akadályozzák az agrártermelés növelését).
Tetemes korlátozást jelentenének a magyar gazdáknak az 1995--1999-es évek -- állítják szakértők. Halmai Péter, a gödöllői Szent István Egyetem professzora kérdésünkre elmondta: ez az időszak kisebb bázisterületeket, termésátlagokat és állattenyésztési eredményeket takar a korábbi évekhez képest. Udovecz Gábor, az FVM-hez tartozó Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) nemrég menesztett főigazgatója közölte: a helyzet modellezésére az intézet korábban elemzést készített az agrártárcának. Az eredmények szerint a magyar termelési lehetőségek 30-40 százalékkal szűkülnének. A már említett kompenzációs kifizetések pedig elméletileg 40-50 százalékkal is csökkennének a kisebb bázisok miatt. Magyarország a belépéskor elvileg 1,5 milliárd euróra is igényt tarthatna, de az 1995--1999-es referencia-időszak esetén a kompenzációs összeg egymilliárdra apadna -- közölte Udovecz.
Szabó tájékoztatása szerint Magyarország több változtatást hajtott végre az úgynevezett átmeneti mentességi igényeknél (derogációk) az 1999 végén átadott agrárpozíciós papírhoz képest. (Az átmeneti mentességek azt fejezik ki, hogy hazánk mely agrárterületeken és meddig nem kívánja teljes mértékben átvenni az EU-s szabályozást a belépés pillanatában). A kiegészítő információkat tartalmazó dokumentumban hét derogációs kérést visszavontunk, további hatot pedig módosítottunk. Így 1999-hez viszonyítva csupán öt igény maradt változatlan. A derogációs kérések 5-10 éves időtartamokra szólnak.
A visszavonásokra elsősorban azért volt szükség, mert az EU-s joganyag időközben változott, és a magyar késések okafogyottá váltak -- közölte Szabó. Más esetekben (például a gabonaintervenciónál) pedig mi láttuk be, hogy az EU nem teljesítheti igényünket. A módosítások egy részét szintén az uniós jogszabályok változása indokolta. A vadrizs és a rum esetében viszont Magyarország olyan kérelmet nyújtott be, amely az EU-szabályozás végleges átírására irányul.