Túlkapások üzletrészügyben

Ellentmondásosnak tűnő rendelkezéseket is teljesíteniük kellene a mezőgazdasági szövetkezetek alanyi jogú külső tulajdonosainak ahhoz, hogy hozzájuthassanak üzletrészeik névértékéhez -- derül ki a vhr. lapunk birtokába jutott tervezetéből. Az egyik előírás szerint például a jogosultaknak a lakóhelyük szerinti falugazdásznál (megyei FVM-hivatalnál) kellene jelezniük pénzigényüket (VG, 2001. január 11.), ám egy másik passzus már a szövetkezetek székhelye szerinti földművelésügyi hivatalhoz irányítaná a jelentkezőket.
Mindenesetre valamennyi kívülállónak április 15-ig kellene közölnie igényét. A bejelentésekről az FVM-hivataloknak 20 napon belül dönteniük kellene. Az összesített igényeket a hivatalok a szövetkezetekhez továbbítanák. A gazdaságoknak nyilatkozniuk kellene arról, saját forrásból vagy ÁPV-s kölcsönből fizetnek-e. Utóbbi esetben a hivatalok az üzletrészek adásvételi szerződéseit megküldenék az ÁPV-nek. A vagyonkezelő 15 napon belül utalná át a vételárat az FVM-hivatalokhoz. A pénzt a jogosultak lakóhelyén minden esetben a falugazdászok fizetnék ki.
A lebonyolításhoz az FVM február 15-ig előlegként 2 milliárd forintot kér az ÁPV-től. Szakértők az "üzletrésztörvény" jelentős felülírásaként értékelik, hogy a vhr. a jogszabályi rendelkezéseket nemcsak a mezőgazdasággal, hanem számos más tevékenységgel (például a rákok vagy a faanyagok kereskedelmével) foglalkozó szövetkezetekre is kiterjesztené. Ugyancsak túlkapásnak tartják, hogy a törvény végrehajtása alól a gazdasági társasággá alakult szövetkezetek csak akkor mentesülnének, ha az átalakulás tényét a cégbíróság hiánypótlási felhívás nélkül jegyezte be.
Öröklés esetén akkor is ki kellene fizetni az üzletrészt, ha azt a hagyatéki leltár nem tartalmazza. Szakértők vitatják, hogy az elszámolásokhoz miért kellene a szövetkezeteknek teljes (tehát a tagok vagyonát is magában foglaló) üzletrész-nyilvántartásukat átadni az FVM-hivataloknak. Állami kölcsön felvételekor pedig a gazdaságoknak valamennyi ingóságukról és ingatlanukról is tételes kimutatást kellene közölniük.
Mint beszámoltunk róla, a szövetkezeti érdekképviselet várhatóan a vhr. miatt is az Alkotmánybírósághoz fordul. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára emellett elmondta: a szervezet már arra is jogi megoldásokat keres, miként mentesülhetnének a szövetkezetek az elhibázottnak tartott jogszabályok teljesítése alól.