Európai Unió
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJanuár: Görögország 12. tagországként az eurózóna részévé válik. Az Európai Bizottság felrója a magyar kormánynak, hogy nem tartotta be a 2000 végén kötött megállapodást a kukorica exportstopjának feloldására.
Február: A magyar kormány számos derogációs igény visszavonásáról dönt a csatlakozási tárgyalásokon. Az Állami Számvevőszék szabálytalan kifizetéseket tár fel a PHARE-programokban. Megszűnik a kukoricaexport-stop. Aláírják a nizzai szerződést.
Március: Aláírják a SAPARD pénzügyi megállapodásait. A magyar kormány egy évvel későbbre (2003-ra) halasztja az árampiac szabaddá tételét. A csatlakozási tárgyalásokon hazánk lezárja a vállalati jog, az áruk szabad áramlása és a szolgáltatásnyújtás szabadsága fejezetét. A 2000 folyamán felgyülemlett jogharmonizációs lemaradás kétharmadát sikerül határidőre ledolgozniuk a kérdéses rendeletek kibocsátásával megbízott minisztériumoknak.
Április: Az Európai Bizottság tudományos tanácsadó bizottsága úgy véli, Magyarországon jelen van a BSE-kór. Romano Prodi budapesti látogatásán dicséri hazánkat, de keményen bírálja a médiakuratóriumok összetételét és a romák társadalmi helyzetét. Az Európai Bizottság a valutaválság veszélyére figyelmezteti a tagjelölteket. Spanyolország memorandumot terjeszt elő a csatlakozási tárgyalásokon, miszerint a bővítés után sem hajlandó lemondani az EU-tól kapott jelenlegi támogatásairól.
Május: Az Európai Bizottság ismét kedvezőtlen véleményt fogalmaz meg a SAPARD magyarországi beindításának késlekedéséről. A svéd EU-elnökség elhalasztja a csatlakozási tárgyalások esedékes fordulóját, főként Spanyolország munkaügyi különvéleménye miatt. Franciaország átmenetileg blokkolja a földügyi megállapodást a csatlakozási tárgyalásokon azzal, hogy az agrárdossziéhoz szeretné kapcsolni a témát.
Június: A csatlakozási tárgyalásokon hazánk lezárja a környezetvédelem, a vámunió, a személyek szabad áramlása, a tőkeáramlás és az adózás fejezetét. Írországban népszavazáson elutasítják a nizzai szerződést. A göteborgi EU-csúcs célul tűzi ki, hogy az első új csatlakozó országok már tagként vegyenek részt az Európai Parlament 2004. évi újraválasztásán.
Július: Az Európai Bizottság nyomására az FVM visszavonja a csemegekukorica-feldolgozók támogatására készített rendeletét. Brüsszel újra figyelmezteti Magyarországot a SAPARD Hivatal felállításának késlekedése miatt. Az Európai Bizottság küldöttsége Budapesten tájékozódik a szociális párbeszéd "aggasztó" állapota miatt.
Szeptember: Az Európai Parlament vizsgálatot kezdeményez az európai "státustörvény-típusú" jogszabályokról. Günter Verheugen szerint a terrorválság kedvezően hat az EU bővítésére. A terrorakciók miatt elhalasztják a bel- és igazságügyi fejezet lezárását Magyarországgal a csatlakozási tárgyalásokon.
Október: Az Európai Bizottság budapesti delegációja kifogásolja, hogy Magyarország egyoldalúan döntött a PHARE-forrásokra alapuló mikrohitelek plafonjának felemeléséről. Hazánk nem vesz részt a csatlakozási tárgyalások esedékes fordulóján, mert az unió egyik témakörben sem lépett előre eleget ahhoz, hogy legyen miről egyeztetni. Mario Monti versenyügyi biztos adóparadicsomnak minősíti Magyarországot.
November: Kedvező bizottsági országjelentés Magyarországról. Az Európai Bizottság bővítési stratégiai dokumentuma szerint tíz ország esélyes a csatlakozási tárgyalások 2002. végi lezárására. A francia külügyminiszter szerint megfontolandó, hogy esetleg mégis 12 országot kéne egyszerre felvenni.
December: A laekeni EU-csúcs név szerint is felsorolja azt a tíz tagjelöltet (köztük hazánkat), amelyeknek esélye van a tárgyalások 2002. évi lezárására és a 2004. esztendei csatlakozásra.
VG-összefoglaló-->
