Öt százalék alatt az infláció

Hosszú idő után először okozott magyar makrogazdasági adat kellemes meglepetést, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölte, hogy júniusban a 12 havi drágulás mértéke 4,8 százalékos volt. Májusban az infláció 5,6 százalék volt, a nyár elejére vonatkozó piaci várakozás pedig 5,4-5,5 százalék. A csökkenést az üzemanyagok és az élelmiszerek körében bekövetkezett áresés magyarázza. Előbbivel a szakértők számoltak, utóbbi mértéke viszont felülmúlt minden várakozást: egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal mérséklődtek az élelmiszerárak, ami példátlan mértékű.

A jelenségnek két oka lehet. Az egyik, hogy az év elején Európa-szerte dráguló zöldség- és gyümölcstermékek okozta ársokk "távozott a rendszerből", vagyis megtörtént a korrekció. A másik lehetséges magyarázat szerint a nyári szezonális áresés a szokottnál korábban jelentkezett. Ez esetben a következő hónapokban már csak enyhébb szezonális hatásra lehet számítani.

A dezinfláció egyébként őszszel szinte bizonyosan megtorpan majd. A 12 havi fogyasztói árindexet ugyanis nem csak az befolyásolja, hogy milyenek az aktuális árfolyamatok, hanem az is, hogy a tavalyi bázishónapokban milyen változások mentek végbe. Márpedig 2001 végén az infláció szempontjából olyan kedvező külső hatások érték a magyar gazdaságot, hogy az árdinamika akkori csökkenését az idén nehéz lesz túlteljesíteni. Ráadásul számos gazdasági tényező a második félévi dezinfláció ellen dolgozik. Ilyen például a bérkiáramlás történelmi rekordokat döntögető szintje. A mostani jó adatok között is felfedezhető, hogy a piaci szolgáltatások második negyedéves áremelkedése meghaladja a tavalyit - hívja fel a figyelmet Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője. A szakértő szerint a mostani inflációs adatok növelik a decemberi inflációs cél teljesülésének valószínűségét.