Demonstrációt fontolgatnak

A hét önkormányzati szövetség elfogadhatatlannak tartja a jövő évi büdzsé helyhatóságokat érintő tervezetét - jelentette ki lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Dióssy László elmondta: az érdekképviseletek tegnap kapták meg a költségvetési törvény tervezetét, de az anyag, illetve az ehhez kapcsolódó kormányzati tájékoztatás több pontja egyöntetű megdöbbenést, illetve elutasítást váltott ki.

Az elmúlt 13 évben még nem fordult elő, hogy a feladatok ellátását szolgáló önkormányzati normatívák csökkentek volna - mutatott rá Dióssy László. A jövő évi tervezet szerint azonban több fontos normatíva nominálértéken is kevesebb lenne az ideinél. A csökkenés óvodai, iskolai, szociálpolitikai feladatokat érintene. A dokumentumból kiderül, hogy az önkormányza-tok nem kapják meg a kötelező közalkalmazotti béremelés kifizetéséhez szükséges összeget. Az idén külön keretből 7 milliárd forintot igényelt mintegy 500 település, ahol nem tudták fizetni a megemelt illetményeket, jövőre ez a keret is megszűnik. A béremelést csak saját forrásokból, illetve létszámleépítésekkel tudják kigazdálkodni a helyhatóságok. A mintegy 6 százalékos leépítés azonban nem járható út, amikor 2004-ben újabb feladatokat kell majd ellátniuk az önkormányzatoknak - fejtette ki a TÖOSZ elnöke. Az energiaárak növekedése, több terméknél az általános forgalmi adó 25 százalékra emelése és az egyelőre még lebegtetett új adók - például az ökoadó - miatt az is elfogadhatatlan az érdekképviseletek számára, hogy jövőre ismét nem nőne a dologi kiadások kerete.

Az önkormányzati szövetségek szerint jövőre a helyhatóságoknak az ideinél 250-300 milliárd forinttal többre lenne szüksége, a büdzsé tervezete szerint azonban csak 77 milliárddal kapnának többet. A javaslat a fejlesztésekre koncentrál: 8 milliárd forinttal nőne a címzett és céltámogatások kerete. A miniszterelnök korábbi bejelentése értelmében létrehoznának egy csaknem 10 milliárdos keretet, amelyből azok az önkormányzatok igényelhetnek pénzt, amelyek nem rendelkeznek elegendő saját forrással az uniós fejlesztési támogatások lehívásához. Kérdés azonban, tudnak-e egyáltalán beruházásokra pénzt fordítani a települések, ha a működés minimális költségeit sem kapják meg az állami költségvetésből, így saját bevételeiket is működőképességük fenntartására kell költeniük - tette hozzá Dióssy. (KÁ)