Érdektelen, ám a dolgozók közti pánikkeltésre alkalmas volt a Kaáli Géza által nyilvánosságra hozott levél, amely a fővárosi Nyírő Gyula Kórház privatizálásának szándékáról szól - mondta lapunknak Falus Ferenc főigazgató, aki szerint a tulajdonos fővárosi önkormányzatnak még nincs kész privatizációs koncepciója, vagyonértékelés sem történt. A főigazgató egyébként nem tudja, milyen amerikai tőke állna a hazánkban a meddő nők művi megtermékenyítésére magánintézetet létrehozó Kaáli mögött, de komolytalannak tartja az érdeklődést.
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint azért komolytalan az ügy, mert a közvetítőnek tudnia kellene, hogy a céltámogatással felújított intézmény a törvény szerint két évig nem "eladó". Egyébként a szövetség kérdőíves felméréséből kiderült, a 156 kórház közül hatan foglalkoznak azzal, hogy változtatnak a költségvetési gazdálkodási formán, s közülük hárman készítettek megvalósítási tanulmányt is - mondta Ajkay Zoltán. Tapasztalata, hogy a tulajdonosok egy részének nyűg a kórház, az önkormányzatok a szűkös pénzforrás miatt szabadulnának tőle, ám a komoly befektetőket nem vonzzák az eladósodott kórházak. Visszatartja őket az is, hogy a jövő évi költségvetésben sincs fedezet az amortizációra.
A szaktárca helyettes államtitkára szerint azonban van érdeklődés a kórházak iránt. Kormányzati szinten tárgyalásokat folytatnak a hazánkban kihasználatlan gyógyítószolgáltatások külföldiek számára történő eladásáról. Például a gerincsebészeti, a gyermekkardiológiai ellátásokról. Úgy tűnik továbbá, hogy a minisztériumhoz tartozó Hévízi Kórház kht.-vé alakul, amibe az önkormányzat is bekapcsolódik. Ám a híresztelésekkel ellentétben a minisztérium nem kívánja eladni az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, sőt elavult diagnosztikai műszerparkját le fogja cserélni. Ám a Budán lévő intézethez tartozó, de évek óta nem használt ingatlant értékesítenék, s a befolyt összeget visszaforgatnák az egészségügybe.
A pénzre szükség is lenne, hiszen a kórházak lejárt szállítói tartozása 15 milliárd. A kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete modellszámítása szerint a jövő évi költségvetésükből 30-40 milliárd forint hiányzik. Ajkay szerint a várható deficit oka, hogy az ígért 9 százalék helyett 1 százalék csupán az aktív és krónikus kórházi kassza növekménye, pedig az áfa, az energiaár emelése, a vér és vérkészítmények árának növelése, a dolgozók 10 százalékát érintő minimálbér-emelés jelentős többletpénzt igényel. Ezért kértek átcsoportosítást az egészségbiztosítási alapban. Szerintük a kritikus helyzetre való tekintettel nem kellene kiterjeszteni az irányított betegellátási modellt sem. Ám Rácz Jenő szerint ez a kormányprogram része, s nem von el jelentős összeget a kórházaktól, így nem lenne hozadéka. Az energiaár-emelés ellentételezésére intervenciós alapot hoznak létre - mondta. A minimálbérrel kapcsolatban megjegyezte: éves szinten 200-300 millió a forrásigénye, ami a 380 milliárd körüli fekvőbeteg-szakellátási kasszához képest elenyésző.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.