73 év lehet a magyar a nyugdíj-korhatár!

A mai teljes éves GDP 240 százalékának megfelelő, mintegy 50 ezer milliárd forintnyi hiányt termel a következő száz évre előre számolva a nyugdíjrendszer, ha a jelenlegi szabályokat változatlanul hagyják. Rövid távon is azzal kell számolni, hogy az eurócsatlakozás egyik feltételeként szereplő 3 százalékos hiányszint kétharmadát kitermeli a rendszer. A CEMI által készített felmérések alapján a beavatkozás elkerülhetetlen: korhatáremelés, a jelenleg alkalmazott, túlzott évi emelést biztosító indexálás átalakítása és a korai nyugdíjazások rendszerének szigorítása lehet a kutatók szerint a megoldás.
A korhatárt meg kell emelni - mondja Holtzer Péter, az OTP Alapkezelő igazgatóságának elnöke, aki a CEMI által készített gazdasági program külső szerző-szakértőjeként nyilatkozott az Indexnek. A 62 éves korhatár már most is elmarad a Nyugat-Európában jellemző 65 évtől, igaz, a várható élettartam is alacsonyabb nálunk. De ahogy ez is emelkedik háromévente egy évvel, a nyugdíjkorhatár kitolása is megkerülhetetlen lesz: a kérdés már több régi uniós országban, Angliában, Spanyolországban, Németországban is napirenden van, ott a 65 évről kell hamarosan tovább lépni 67-re. A következő száz évben Európában és így Magyarországon is akár 72-73 évre is felmehet a nyugdíjkorhatár - jósolja Holtzer, utalva egyrészt az elöregedést mutató demográfiai előrejelzésekre, másrészt a részben ezt megalapozó várhatóélettartam-emelkedésre. Az európai nyugdíjrendszerek mindegyike küzd azzal a problémával, hogy a Bismarck által bevezetett porosz modellen alapulnak, ami akkor 70 év fölött ígért nyugdíjat, de a várható élettartam csak ötven év volt. Ma éppen fordított a helyzet - mondta a szakértő. (Index)