409 millió euró a külkerhiány
A külkereskedelmi termékforgalom idei első két havi hiánya 409,5 millió euró volt, 19 millió euróval több az egy évvel korábbinál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. A korábban közölt előzetes adatok szerint január-februárban a hiány 418,4 millió euró volt. A KSH közleménye szerint január-februárban a kivitel 8,28 milliárd euró volt, 17,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A behozatal 8,69 milliárd euró volt, 16,9 százalékkal több mint tavaly ilyenkor. Az idén februárban a kivitel értéke 4,159 milliárd euró, a behozatalé 4,409 milliárd euró volt. A februári hiány 250,6 millió eurót tett ki, egy évvel korábban 249,2 millió euró volt. Forintban az export értéke 2.081,1 milliárd forintot, az importé pedig 2.184,3 milliárd forintot tett ki a január-februári időszakban, ami a kivitelben 20,4, a behozatalban pedig 19,7 százalékos folyó áras növekedést jelent az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva. A külkereskedelmi forgalom hiánya január-februárban 103,268 milliárd forint volt, egy évvel korábban 96,476 milliárd forintot tett ki. A KSH jelentése szerint az import forintárszintje 6 százalékkal, az exporté 3 százalékkal nőtt, s így a cserearány 3 százalékkal romlott, túlnyomórészt az energiahordozók árváltozásának következményeként. Január-februárban a legnagyobb forgalmú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök volumene exportban 17,5 százalékkal, importban pedig 13,8 százalékkal emelkedett. A villamos gépek és készülékek kivitelének értéke 18 százalékkal bővült, a közúti járműveké pedig csaknem másfélszeresére, 46,3 százalékkal nőtt. A másik meghatározó forgalmú árufőcsoport, a feldolgozott termékek esetében is meghaladta a 16 százalékkal bővülő export az import 12 százalékos volumennövekedését. Az árufőcsoport meghatározó forgalmú termékei közül a legnagyobb értéknövekedést kivitelben a szerves vegyi termékek 63,2 százalékos, behozatalban pedig a szakmai, tudományos és ellenőrző készülékek, több mint kétszeres, 119,7 százalékkal bővülő kereskedelmében regisztrálták. Egyedül az energiahordozók volumene nem nőtt: az import változatlan szinten maradt, az export pedig 5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a jelentős drágulás következében a behozatal értéke 51 százalékkal, a kivitelé pedig 33 százalékkal növekedett. A legnagyobb értéknövekedés a természetes és mesterséges gáz árucsoport forgalmában következett be, ahol az import értéke 67,7 százalékkal bővült. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kereskedelmének volumene a forgalom mindkét irányában 15 százalékkal bővült. Az Európai Unió viszonylatában a kivitel volumene 13 százalékkal, a behozatalé 12 százalékkal nőtt az év első két hónapjában. A régi tagállamok vonatkozásában a forgalom volumene mindkét irányban 10 százalékkal lett magasabb. Az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben a kivitel növekedése továbbra is lényegesen felülmúlta a behozatalét, a kivitel 36 százalékkal, a behozatal 22 százalékkal nőtt. Az egyenleg mindkét országcsoporttal lebonyolított forgalomban aktív volt, a mérleg az új tagországok relációjában 25 milliárd forinttal, a régiek vonatkozásában 13 milliárd forinttal javult. Az Európai Unión kívüli országok viszonylatában a kivitel volumene 28 százalékkal nőtt, az importé pedig 14 százalékkal. Az országcsoporttal folytatott kereskedelemben keletkezett 240 milliárd forintos hiány több mint 40 milliárd forinttal nőtt. Ezt a KSH azzal magyarázza, hogy a korábban a tagállamokból érkező import egy részét mára közvetlenül az ázsiai országokból adják fel. (MTI)
