A jegybank továbbra is optimistán ítéli meg az inflációs kilátásokat
A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott irányadó kamatán a monetáris tanács, így egymás után nyolcadszor döntött a tartás mellett a testület. Az eredmény különösen érthető annak fényében, hogy a jegybank részletes inflációs jelentésében továbbra is optimistán ítéli meg az inflációs kilátásokat. Így a Magyar Nemzeti Bank szakértői például öt százalékkal gyengébb árfolyammal és húsz százalékkal magasabb olajárral voltak kénytelenek számolni. Az éves átlagos infláció az idén mégis 2,1 százalékos lehet, ehhez az év második felében jócskán be kell néznie két százalék alá a fogyasztói árindexnek. Ezt a piaci szereplők egyébként a korábbi inflációs adatokat látva nem tartották elképzelhetőnek, a jegybank azonban kitart álláspontja mellett. Alapvetően a feldolgozatlan élelmiszerek körében számít korrekcióra, illetve a szakértők meglátása szerint az üzemanyagok áralakulása sem hajtja már tovább az árindexet.
Mindezek ellenére a monetáris tanácsülésen voltak viták az inflációs cél teljesüléséről. A jegybank jövő évi háromszázalékos inflációs céljához képest ugyanis jelenleg 3,4 százalékos pénzromlási ütemet tart a legvalószínűbbnek – vázolta a helyzet Járai Zsigmond MNB-elnök. Ez ugyan még benne van a ±1 százalékos toleranciasávban, de a célzási pontosságot figyelembe véve emelkedett a fölé lövés valószínűsége. A tagok többsége mégis úgy látta, a kockázatok eléggé szimmetrikusak ahhoz, hogy ne legyen szükség kamatemelésre. Hasonlóképpen fejtörésre adott okot az is, vajon illő-e az új kormányt kamatemeléssel fogadni, vagyis a kormányprogram ismerete nélkül szigorítani a monetáris kondíciókon. Végül a diskurzusnak mégis az lett az eredménye, hogy a kamatszint tartása mellett más döntést nem bocsátottak szavazásra az ülésen, és azt egységesen támogatták – mondta Járai.
A testületnek egyébként minden bizonnyal hosszú ideig ez volt az utolsó lehetősége, hogy az inflációs célkövetés rendszerét a klasszikus szabályok szerint gyakorolja, ugyanis a következő ülésen már a kormányprogram (legalább részbeni) ismerete alapján kell döntenie, márpedig az abban foglaltak egyszeri árfelhajtó hatása miatt a jövő évi célját a jegybank egyszerűen kénytelen lesz „átugrani”. Amennyiben ez valóban bekövetkezik, akkor a 2004 és 2007 közötti négyéves időszakban mindössze a 2005-ös esztendőre vonatkozó inflációs cél volt olyan, amelyet a költségvetési politika árszint-befolyásoló lépései nem írtak felül. MI
Veres János: Radikális államháztartási reform
Radikális államháztartási reformra tett ígéretet Veres János pénzügyminiszter az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves közgyűlésének keretében megrendezett tegnapi fórumon Londonban. A legfontosabb célok egyike a kormányzat intézményrendszerének átalakítása úgy, hogy működése költséghatékonyabbá váljon. Átgondolják a költségvetési transzferek rendszerét, amelyek jelenleg évi mintegy 10 milliárd forintos terhet jelentenek az államháztartásnak. Veres János az elképzeléseket egy középtávú reformprogramként jellemezte, amelynek végrehajtását az önkormányzati választások nem fogják késleltetni.A kormány célja egyrészt az, hogy az adózók körének kiterjesztésével szélesebb alapokra helyezze a közteherviselést, másrészt pedig az adókövetelések behajtásának hatékonyságán kíván javítani. A szükséges költségvetési kiigazítással kapcsolatban Veres azt mondta, hogy a hiány már jövőre valamivel alacsonyabb lesz az ideinél, ám egyensúlyi költségvetésre az elkövetkező négy évben aligha lehet számítani.
Az euró bevezetésének feltételeit azonban 2008-ra teljesítik – jelentette ki. A reformok nyomán a pénzügyminiszter szerint csökken majd a reálbérek növekedésének üteme, miközben a gazdaság továbbra is a régi uniós tagországok átlaga fölötti ütemben bővülhet.
A kormány célja egyrészt az, hogy az adózók körének kiterjesztésével szélesebb alapokra helyezze a közteherviselést, másrészt pedig az adókövetelések behajtásának hatékonyságán kíván javítani. A szükséges költségvetési kiigazítással kapcsolatban Veres azt mondta, hogy a hiány már jövőre valamivel alacsonyabb lesz az ideinél, ám egyensúlyi költségvetésre az elkövetkező négy évben aligha lehet számítani.
Az euró bevezetésének feltételeit azonban 2008-ra teljesítik – jelentette ki. A reformok nyomán a pénzügyminiszter szerint csökken majd a reálbérek növekedésének üteme, miközben a gazdaság továbbra is a régi uniós tagországok átlaga fölötti ütemben bővülhet. -->
