Egyetlen dolgozó is felszámolhatja a céget

Értesülésünk szerint módosítják a bérgarancia-törvényt, ennek értelmében nem a munkavállaló, hanem az állam vesz részt a felszámolási eljárásban, hogy a bérköveteléseket érvényesítse. Ha nem fizet a munkaadó, egyetlen dolgozó is kezdeményezheti a felszámolást. Erre a módosításra Csizmár Gábor jelenlegi munkaügyi miniszter már az év elején ígéretet tett. Több más, a munka világát érintő törvénymódosító javaslat is készül, illetve az előző ciklusban megrekedt szabályzókat is újra előveszik, méghozzá úgy, hogy még a nyáron benyújthatók legyenek a parlamentnek.
Tavaly októbertől egyébként bővült a bérgarancia-alap funkciója (ez olyan elkülönített állami pénzalap, amely a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek számára megelőlegezi a munkavállalókkal szemben fennálló, készpénz hiányában kiegyenlíthetetlen bértartozást): olyan munkavállalók számára is felelősséget vállal a ki nem fizetett bérért, akik külföldi székhelyű, de Magyarországon működő cégnél dolgoznak. Információink szerint ezt egyéni vállalkozók, nonprofit szervezetek munkatársaira is kiterjesztenék.
Több módosító javaslat is érinti majd a munka törvénykönyvét (Mtk.). A munkaügyi felügyelők például a minimálbér kifizetésének ellenőrzése mellett a munka-, illetve a kollektív szerződésben szereplő javadalmazás teljesítését is kontrollálhatják majd. Értesülésünk szerint a rugalmas foglalkoztatás terjedése érdekében „felpuhítják” a felmondás, a munkaidő és a munkaidő-beosztás szabályzóit. Hogy ezekkel kapcsolatban mégse szaporodjanak el a munkaadói visszaélések, erős foglalkoztatási jogsegélyszolgálatot alakítanak ki, amelynek alapja a szakszervezetek jelenleg is működő hálózata lesz. Ismét felmerült, hogy legyen önálló szakszervezeti törvény. Jelenleg a munka törvénykönyve rendelkezik többek között a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelméről, illetve a kollektív szerződés kötésének jogáról. Ha a több évre visszanyúló szakszervezeti követelés teljesülne, akkor minden erre irányuló rendelkezés kikerülne az Mtk.-ből, és önálló szabályozást kapnának a dolgozói érdekképviseletek.
Az Mtk. munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályozójának januári szigorítása miatt a munkaügyi tárca több törvény módosítását tervezi. Ez évtől ugyanis a kölcsönmunkásoknak ugyanazok a juttatások járnak, mint a hosszú ideje alkalmazásban lévő dolgozóknak, ám az ideiglenes állások miatt folyamatosan változhat, hogy a kölcsönzött épp melyik egészségpénztárhoz tartozik. Ennek adminisztrációját és kezelését a biztosítópénztárakról szóló, illetve az adótörvényben is szabályozni kell. Legkésőbb őszszel ismét napirendre kerülhet az Országos Érdekegyeztető Tanácsról, a Gazdasági és Szociális Tanácsról, valamint a szociális párbeszédről szóló törvény. Ezek az előző ciklusban már terítéken voltak, azonban a honatyák még nem szavaztak róluk, holott az érintett felek teljes egyetértésével kerültek a parlament elé.
A törvénygyártás tehát a munkaügyi tárcát sem kíméli, kérdés azonban, melyik miniszter szignójával olvassák majd a honatyák az előterjesztéseket. Az szinte bizonyosnak látszik, hogy a munkaügyi tárca nem szűnik meg, sőt új hatáskörökkel bővülhet. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének konferenciáján Kiss Péter kancelláriaminiszter hangsúlyozta: mindenképp támogatja, hogy a szaktárca megmaradjon, sőt jelezte, hogy szívesen vállalna a területen fajsúlyosabb szerepet.

Bérgarancia-törvény

Munka törvénykönyve

Szakszervezeti törvény

OÉT-ről szóló törvény

GSZT-ről szóló törvény

Szociális párbeszédről szóló törvény

Bérgarancia-törvény

Munka törvénykönyve

Szakszervezeti törvény

OÉT-ről szóló törvény

GSZT-ről szóló törvény

Szociális párbeszédről szóló törvény -->