Figyelmeztetés a kormánynak: Cselekedni, de azonnal!

Gyurcsány Ferenc új kormányának azonnali lépéseket kell majd tennie a deficit lefaragására, hogy elejét vegye a nemzetközi befektetők távozásának az országból – figyelmeztetett féléves jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A költségvetési hiánycél újabb elvétése az OECD szerint könnyen elveheti a befektetők étvágyát a magyar adósságtól. Sok függ majd attól, hogy a piac miként ítéli meg az új kormány hozzáállását a költségvetési kérdésekhez – véli a jelentés.
A párizsi székhelyű szervezet szerint a magyar hiány az idén és jövőre is a GDP mintegy 5,8 százalékára rúghat, ez némi csökkenést jelentene a tavaly regisztrált 6,1 százalékhoz képest. Az OECD ez utóbbi adat kapcsán megjegyzi, hogy a kormány eredeti terveiben ennél jóval alacsonyabb, 3,6 százalékos érték szerepelt. Az eltérésből ugyan két százalékpontot könyvelési kérdések magyaráznak, ám a fennmaradó rész elsősorban a túlköltekezés számlájára írható. Ami az idei évet illeti, a kormány terveiben szereplő 5 százalékos deficit nem tartalmazza az autópálya-építés költségeit, amelyek a hiányt 1,2 százalékkal növelhetik. A fiskális politika így összességében továbbra is expanzívnak tekinthető, ez a hitelesség szempontjából igencsak aggasztó.
Jó hír, hogy az OECD szerint a továbbra is erős kivitel és belső kereslet nyomán a GDP-növekedés némileg gyorsulhat, a tavalyi 4,3 után az idén elérve a 4,6 százalékot. Az ipari termelés robusztus növekedését az uniós országokkal való kereskedelem élénkülése mellett az effektív forintárfolyamok 2005 novembere óta tartó gyengülése is segíti. A kiskereskedelmi forgalom élénkülése a háztartások fogyasztásának felfutását jelzi, a befektetések erősödésében pedig az autópálya-építések játsszák a fő szerepet. A munkanélküliség viszont várhatóan mindezek ellenére sem csökken hét százalék alá, miközben a bérek alig emelkednek.
Az infláció 2004 közepe óta tartó enyhülését az OECD az áfa mérséklésének tulajdonítja, ez ellensúlyozza az olajárak emelkedését és a forint gyengülését. A jegybank bizakodhat az idei, 3,5 százalék körüli inflációs célkitűzés elérésében, bár az árfolyamra továbbra is a gyengülés irányába ható nyomás nehezedik. Így aztán újabb kamatvágásokra egyre kisebb lehetőség mutatkozik.
Magyarország mellett a jelentés a visegrádi térség többi államát is a költségvetési hiány csökkentésére szólította fel. Csehország esetében a hiány mérséklésének folytathatóságát az teszi kétségessé, hogy a kormánynak nem sikerült végrehajtania a kiadási szerkezet átfogó átalakítását, ráadásul a júniusi választások előtt növelte a szociális kiadásokat. Az OECD a nyugdíjreformmal kapcsolatos végső döntés meghozatalát, illetve az egészségügyi reform elindítását sürgeti.
Lengyelországnak az elmúlt két évben az adóbevételek növelésével sikerült mérsékelnie a költségvetés hiányát úgy, hogy eközben a kormányzati kiadások is emelkedtek. Az új kormány azonban az adók és a társadalombiztosítási járulékok mérséklését tervezi, és egyelőre nem világos, hogy a kiadási oldalon ezt miként ellentételeznék. Változatlan politika mellett az eredmény a deficit növekedése lenne – figyelmeztet az OECD.
Szlovákia számára a legnagyobb veszélyt az infláció gyorsulása jelenti, még akkor is, ha a költségvetési hiány 2007-ig némileg mérséklődhet. A fogyasztói árak emelkedésének kordában tartásához az OECD szerint határozottabb fiskális konszolidációra lenne szükség, ez egyúttal a versenyképesség romlásának is elejét vehetné. A nyugdíj-finanszírozási rendszer átalakításának kihívása ugyanakkor nem könnyíti meg a költségvetési egyensúly javítását, mi több, a reform költsége még az eredetileg tervezettet is meghaladhatja.
A magas költségvetési deficitek a 30 országot számláló OECD-térség egészében kockázati tényezőkként jelentkeznek, ehhez a magas olajárak, az alacsony megtakarítási ráták, az Egyesült Államok rekordnagyságú kereskedelmi hiánya, Európa és Japán túlszabályozott munkaerőpiaca, valamint a lakosság elöregedése társul. Összességében a gazdasági növekedés az idei évre várt 3,1-ről jövőre 2,9 százalékra lassulhat. Az amerikai gazdaság bővülésének üteme 3,6-ről 3,1, Japáné pedig 2,8-ről 2,2 százalékra eshet vissza. Az eurózónában a háztartási keresletnek aligha sikerül fenntartania a növekedés lendületét, különös tekintettel a továbbra is magas németországi munkanélküliségre, illetve az ott tervezett áfaemelésre. A német növekedés az idei évre várt 1,7-ről jövőre 1,6, az eurózóna egészéé pedig 2,2-ről 2,1 százalékra mérséklődhet. Mostani jelentésében az OECD először próbálta meg számszerűsíteni, hogy a globalizáció, illetve az olcsó ázsiai import felfutása mikén befolyásolja az árakat. Megállapítása szerint míg ez a 90-es évek első felében inkább az USA-ban, mint Európában lassította az áremelkedés ütemét, addig a trend mára megfordult: 2001 és 2005 között az USA-ban évi 0,1, Európában pedig 0,3 százalékponttal vetette vissza az inflációt.