Hogyan lehetett volna elkerülni a pozsonyi botrányt?
Talán nem történt volna meg a hét végén nagy vihart kavart eset Pozsonyban a magyar idegenvezetőkkel, ha már életbe lépett volna az EU régóta késésben lévő szolgáltatási direktívája. Mint ismert, a szlovák rendőrség vasárnap két magyar állampolgárt őrizetbe vett az idegenvezetési engedélyre vonatkozó szlovák jogszabály megsértésének gyanújával – ha már létezne a határon átnyúló szolgáltatások piacát liberalizáló szolgáltatási direktíva, akkor ennek kevesebb jogalapja lenne.
A tagállamok azonban még csak most próbálják tető alá hozni a politikai megállapodást a szolgáltatásnyújtás szabadságáról rendelkező közösségi direktíváról a versenyképességi tanács jövő hétfői (május 29-i) ülésére. A témában illetékes szakértői munkacsoport és/ vagy a nagyköveti bizottság (Coreper) szinte naponta ülésezik, s mostanra már nagyjából kialakult, mely ágazatokra rendeli majd el az unión belüli teljes piacnyitást a direktíva, s melyekre nem.
Eldőlt, hogy a direktíva alapvetően a gazdasági jellegű szolgáltatásokra terjed majd ki. Nem tartoznak azonban hatálya alá a jellemzően állami keretek között nyújtott szolgáltatások (például az oktatás) s a természetes monopóliumok. Nem terjed ki az irányelv olyan területekre sem, amelyek a kulturális sokszínűséget veszélyeztetnék, s az általános érdekű szolgáltatásokra sem (lásd közművek). Nem tartoznak hatálya alá a banki, biztosítási vagy egyéb pénzügyi szolgáltatások (például a befektetési alapok) sem, hiszen ezekről már létezik közösségi joganyag. Ugyanez érvényes az informatikai szolgáltatásokra és a közlekedésre is (utóbbira a pénz- és halottszállítás kivételével, ahol szabaddá válik a verseny).
A néhány hónappal ezelőtti tömegtüntetések hatására kivették az eredetileg Frits Bolkestein biztos által előterjesztett direktíva hatálya alól a kikötői szolgáltatásokat. Nem liberalizálja majd a készülő jogszabály a munkaerő-közvetítést sem, miként az egészségügyi szolgáltatások sem tartoznak alá. A szerencsejátékok és az audiovizuális szolgáltatások szintén a kivételek hosszú listáját gyarapítják (utóbbiak azért, mert uniós megközelítésben nem gazdasági, hanem kulturális jellegű szolgáltatásnak számítanak). Szintén kizárták a tagállamok a direktíva hatálya alól a szociális szolgáltatásokat (például az otthoni betegápolást), a magánbiztonsági szolgáltatásokat és az államhatalom gyakorlásához köthető tevékenységeket (ilyen például a közjegyzői szolgáltatás).
Ilyen rengeteg kivétel láttán jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor mit liberalizál egyáltalán a készülő jogszabály. Az egyszerű válasz az, hogy mindent, ami nem sorolható a fenti kategóriákba. A magyar cégek szempontjából azonban különösen fontos, hogy például a határon átnyúló építőipari szolgáltatásnyújtást teljesen szabaddá teszi, az épülettervezéstől kezdve a konzultációkon át a kivitelezésig és az ingatlankezelésig. Szintén liberalizálja az élelmiszer-ipari feldolgozáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat (ez például a Németországban dolgozó magyar hentesek szempontjából fontos). Felszabadul az idegenforgalmi szolgáltatások piaca is – tehát a jogszabály hatálybalépése után nyugodtan mehetnek majd idegenvezetőnek a magyarok a szomszédos EU-tagálla-mokba –, és szabadon lehet majd kereskedelmi ügynökségi szolgáltatásokat is nyújtani.
A miniszteri tanács a jövő hétfőn politikai megállapodásra juthat a készülő direktíva tartalmáról. Ezt követően jogi formába öntik a szöveget, s szeptember-október táján kerülhet az Európai Parlament elé, második olvasatra. Mivel a tanács alapvetően az EP első olvasatbeli szövegét veszi át, jó esély van arra, hogy az év végéig létrejön a direktíva, s onnantól kezdve a tagállamoknak két évük áll rendelkezésre az átvételre. VG
