Jó üzleti lehetőségek Montenegróban

A montenegrói függetlenedéstől nem várnak kedvezőtlen hatást saját piaci pozícióikra a Szerbiával most még laza föderációt alkotó köztársaságban aktív magyar cégek – derült ki a velük folytatott beszélgetésekből. Ez azért is lényeges, mert Magyarország az első számú befektető Montenegróban. Ráadásul a legnagyobb egyedi invesztor egy magyarországi vállalat, a Magyar Telekom.

A köztársaság növekvő népszerűsége a magyarok körében nem véletlen, a potenciális üzletek megvalósulását ugyanis nem akadályozzák feleslegesen – szűrhető le a megismert céges tapasztalatokból. Ahogy Tolnay Lajos, a Magyar Alumínium (Mal) Rt. elnök-vezérigazgatója a Világgazdaságnak rámutatott: elég erős központi irányítású országot ismert meg, olyat, ahol rendben működnek a hivatalok, s nincs az üzletet gátló bürokratikus akadály. Nyíltan lehet tárgyalni, s az egyenes kérdésre egyenes választ adnak – mondta, összegezve az elmúlt időszakban folytatott intenzív tárgyalási tapasztalatait.

A Mal egyébként jelentős piaci szereplő Montenegróban, 2004 óta áll üzleti kapcsolatban a Rudnicki Boksita Ad.Nikšić bauxitbányával; tavaly tavasszal a magyar kormányfő montenegrói látogatása alatt megállapodást írt alá a céggel kilencmillió euró értékű bauxitvásárlásra, amelynek a teljesítési határideje ez év júniusa. Ám ennél is komolyabb tervek megvalósításán dolgozik immár hosszabb ideje a magyar cég: 10-15 évre szóló bányászati koncessziót igyekszik szerezni, s évi 150-200 ezer tonna bauxitot behozni Magyarországra. Menet közben a Nikšićet privatizálták ugyan, orosz tulajdonba került, de maradtak bányászati konceszsziók, s a Mal már tudja, hol és mit akar – mondta Tolnay. Hozzátette: a maga részéről – ismerve a montenegrói felet – optimista, s reméli, hogy nagyon gyorsan nyélbe lehet ütni az üzletet. Ugyanis nagyon jó tapasztalatai vannak tárgyalópartnereiről, akik teljes egészében és mindvégig korrektek voltak.

A magyar cégek számára biztató az is, hogy az országot ismerő szakemberek szerint nem eredményez az eddigieknél nagyobb kockázatot Montenegró függetlenné válása. Szakács Tibor, a Magyar Exporthitel-biztosító (Mehib) Rt. vezérigazgatója lapunknak úgy fogalmazott: az ottani vezetés szándéka a megkezdett privatizáció, piacosítás folytatása. Ezzel kapcsolatban a jövőben is jó esélyt lát a magyar cégek – főként középvállalatok – számára különféle projektekben való részvételre.

A privatizációból a magyarok eddig is szépen kivették már a részüket: Magyarország ennek köszönhetően a legnagyobb befektető Montenegróban. Az első számú invesztor a köztársaságban a Magyar Telekom, amely a helyi távközlési vállalat magánosítására kiírt pályázat győzteseként valamivel több mint 140 millió euróért szerzett 76,53 százalékos tulajdonrészt a Telekom Montenegróban. A Magyar Telekom várakozásait firtató kérdésünkre a cégnél csupán annyit mondtak: nem kívánják kommentálni a montenegrói politikai történéseket.

Diplomatikusan fogalmazott egy másik jelentős magyar befektető, a Hunguest Hotels Rt. vezérigazgatója is. Hülvely István lapunknak azt mondta: a terv szerint folytatják montenegrói projektjüket. Érdekük, hogy minél stabilabb legyen a helyzet – tette hozzá, azzal kiegészítve, hogy a politikai történések az ő szempontjukból eddig sem éreztették hatásaikat. Ráadásul amikor belekezdett a montenegrói projektjébe, a Hunguest eleve tisztában volt azzal, hogy népszavazás lesz a függetlenségről. A Hunguest szállodai komplexumot vett Hercegnoviban 7 millió euró értékben még 2004-ben, s annak a felújítását a következő évben megkezdte. A beruházás várható értéke 10-15 millió euró lesz, s az egyik legnagyobb szállodaüzemeltető vállalkozás – korábbi elképzelései szerint – további hoteleket kíván a privatizáció folyamán vásárolni a köztársaságban.

Nem csak a Montenegróban elért magyar privatizációs és egyéb üzleti sikereknek köszönhető, hogy az elmúlt időszakban dinamikusan fejlődtek a kétoldalú kapcsolatok. Kormányzati szinten is futnak projektek: az idén februárban írták alá azt a pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló kormányközi megállapodást, amely utat nyit ahhoz, hogy magyar vállalatok oktatási célú intézményeket létesítsenek Podgoricában. Magyarország 15 millió euró értékű kötött segélyhitelt nyújt Montenegrónak, amely ezen összeg erejéig magyar vállalatokat bíz meg óvoda, általános iskola, egészségügyi szakiskola, gimnázium és vizsgaközpont építésével. A 13 éves futamidejű kötött segélyhitelt a magyar fél 35 százalékos támogatással biztosítja, mindez a költségvetésünknek 13 év alatt mintegy másfél milliárd forintos kiadást jelent. Ennek fejében a generálkivitelezők magyarok, a beruházás értékének legalább feléig magyar árut, szolgáltatást kell felhasználni. A montenegrói fél folyamatosan írja ki a pályázatokat, amelyekről egyébként az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége honlapján lehet bővebb felvilágosítást szerezni.

A függetlenedés ezeket a projekteket sem érinti – derült ki az ügyletben az Eximbank Rt. mellett jelentős szerepet játszó Mehib vezérigazgatójának a szavaiból. Mint Szakács Tibor elmondta: a kötött segélyhitelezés projektje megy előre a maga útján, miként egyébként az egyéb előkészületben, illetve már folyamatban lévő ügyletek is, amelyek kockázatelbírálását szükség esetén folyamatosan újra tudják értékelni.

Vélhetően ez a „sorsuk” a magyar üzleti körök érdeklődését szintén kiváltó kikötőfejlesztési, kikötőszolgáltatás-bővítési projekteknek. Ezekről a közelmúltban Budapesten tartottak a montenegróiak élénk érdeklődését kiváltó szakmai információs fórumot a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság szervezésében.

Mindezektől magyar részről azt várják, hogy tovább bővül majd az exportunk, s a magyar vállalatok újabb munkalehetőséghez juthatnak Montenegróban, ahol ma már láthatók a 2003-ban megkezdett gazdasági reformok eredményei. Ahogy Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes helyettes államtitkára lapunknak elmondta, a magyar vállalatok elsősorban a helyi piacokat célozták meg, egy-egy településhez, illetve vállalathoz köthető egyelőre a befektetési tevékenységük. Éppen ezért nemigen érinti őket a köztársaság függetlenedése. Montenegró eddig is fontos piacunk volt, ezután is az marad. Az ország fontosságát egyébként az is jelzi, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő tavaly tavaszszal úgy tett kétnapos hivatalos látogatást Szerbia és Montenegróban, hogy fél napra átrepült Podgoricába, ahol a helyi vezetőkkel tárgyalt – egyébként a megbeszélések középpontjában az üzleti, gazdasági, kereskedelmi, befektetési kapcsolatok erősítése állt.

A turisztikai és a gazdasági kapcsolatok fellendítéséhez hozzájárult, hogy a múlt évben a Malév és a Montenegro Airlines közvetlen menetrend szerinti járat indítását határozta el a nyári időszakra Budapest és Podgorica között.

A turisztikai és a gazdasági kapcsolatok fellendítéséhez hozzájárult, hogy a múlt évben a Malév és a Montenegro Airlines közvetlen menetrend szerinti járat indítását határozta el a nyári időszakra Budapest és Podgorica között.-->