Kihez mennek a pénzek?

Átláthatóság. Az uniós támogatások kedvezményezettjeit teljeskörűen nyilvánosságra kellene hozni az Európai Bizottság szerint – derült ki Dalia Grybauskaite költségvetési biztos múlt heti tájékoztatóján. A jelenlegi szabályok szerint csak azoknak az uniós pénzeknek a sorsáról értesülhet a közvélemény, amelyek kezelése közvetlenül az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, ám ezek csak a közösségi büdzsé negyedét érintik. Az EU költségvetésének 75 százalékát kitevő – az unió és a tagállamok által közösen kezelt – támogatások (például a közös agrárpolitika és a strukturális alapok) esetében az egyes tagállamokon múlik, hogy nyilvánosságra hozzák-e a listát.

Jelenleg a közös mezőgazdasági politika esetében csupán tizenegy országban adnak információt a kedvezményezettekről, de a tájékoztatás mértéke és módja országonként jelentősen eltér (a teljes körű és közvetlen hozzáféréstől a kérésen alapuló részleges hozzáférésig). A strukturális alapok esetében a kedvezményezettekre vonatkozó adatokat azonban egyik tagállam sem összesíti központilag és nem is hozza nyilvánosságra azokat.

A bizottság augusztus végéig nyílt konzultációt folytat az érdekelt felekkel arról, bevezessék-e azt a jogi kötelezettséget, miszerint a tagállamoknak közzé kell tenniük a megosztott kezelésű uniós források kedvezményezettjeire vonatkozó információkat.

A kérdésről folytatott vita már Ausztriában is megindult. Josef Pröll agrárminiszter a hét végén nyíltan az elképzelés ellen foglalt állást – írja a Der Standard. VG

Lapunk azért fordult az ombudsmanhoz, mert a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megtagadta a részletes információközlést az uniós agrárpénzek felhasználásáról.

A hivatal ma – néhány kivételtől eltekintve – nem közöl részadatokat, így a legnagyobb összeget kitevő területalapú EU-támogatásokról sem tudható, azokat pontosan kik kapják, illetve mely gazdasági szereplők milyen arányban veszik igénybe.

Az MVH azt sem volt hajlandó elárulni, hogy a különböző (nagyság szerinti) birtokkategóriákra mennyi dotáció jut (VG, 2005. november 16.).

Értesüléseink szerint az adatvédelmi biztos várhatóan a Világgazdaság álláspontját erősíti meg készülő állásfoglalásában, vagyis az uniós agrártámogatási adatok nyilvánosságra hozatala mellett foglal állást.

Adatvédelmi szakértők ezt azzal az általános hivatali gyakorlattal magyarázzák, amely az „információ szabadságának” elvén alapul. Úgy tudjuk azonban, az ombudsman nemcsak a mezőgazdasági pénzekre, hanem valamennyi uniós támogatásra kiterjesztette vizsgálatát. Így a munka lezárásaként szélesebb körű ajánlást is megfogalmaz majd.

Lapunk azért fordult az ombudsmanhoz, mert a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megtagadta a részletes információközlést az uniós agrárpénzek felhasználásáról.

A hivatal ma – néhány kivételtől eltekintve – nem közöl részadatokat, így a legnagyobb összeget kitevő területalapú EU-támogatásokról sem tudható, azokat pontosan kik kapják, illetve mely gazdasági szereplők milyen arányban veszik igénybe.

Az MVH azt sem volt hajlandó elárulni, hogy a különböző (nagyság szerinti) birtokkategóriákra mennyi dotáció jut (VG, 2005. november 16.).

Értesüléseink szerint az adatvédelmi biztos várhatóan a Világgazdaság álláspontját erősíti meg készülő állásfoglalásában, vagyis az uniós agrártámogatási adatok nyilvánosságra hozatala mellett foglal állást.

Adatvédelmi szakértők ezt azzal az általános hivatali gyakorlattal magyarázzák, amely az „információ szabadságának” elvén alapul. Úgy tudjuk azonban, az ombudsman nemcsak a mezőgazdasági pénzekre, hanem valamennyi uniós támogatásra kiterjesztette vizsgálatát. Így a munka lezárásaként szélesebb körű ajánlást is megfogalmaz majd.

-->