Létkérdés a gyors váltás
A párizsi székhelyű szervezet szerint a magyar hiány az idén és jövőre is a GDP mintegy 5,8 százalékára rúghat, ez némi csökkenést jelentene a tavaly regisztrált 6,1 százalékhoz képest. Az OECD ez utóbbi adat kapcsán megjegyzi, hogy a kormány eredeti terveiben ennél jóval alacsonyabb, 3,6 százalékos érték szerepelt. Az eltérésből ugyan két százalékpontot könyvelési kérdések magyaráznak, ám a fennmaradó rész elsősorban a túlköltekezés számlájára írható. Ami az idei évet illeti, a kormány terveiben szereplő 5 százalékos deficit nem tartalmazza az autópálya-építés költségeit, amelyek a hiányt 1,2 százalékkal növelhetik. A fiskális politika így összességében továbbra is expanzívnak tekinthető, ez a hitelesség szempontjából igencsak aggasztó.
Jó hír, hogy az OECD szerint a továbbra is erős kivitel és belső kereslet nyomán a GDP-növekedés némileg gyorsulhat, a tavalyi 4,3 után az idén elérve a 4,6 százalékot. Az ipari termelés robusztus növekedését az uniós országokkal való kereskedelem élénkülése mellett az effektív forintárfolyamok 2005 novembere óta tartó gyengülése is segíti. A kiskereskedelmi forgalom élénkülése a háztartások fogyasztásának felfutását jelzi, a befektetések erősödésében pedig az autópálya-építések játsszák a fő szerepet. A munkanélküliség viszont várhatóan mindezek ellenére sem csökken hét százalék alá, miközben a bérek alig emelkednek.
Az infláció 2004 közepe óta tartó enyhülését az OECD az áfa mérséklésének tulajdonítja, ez ellensúlyozza az olajárak emelkedését és a forint gyengülését. A jegybank bizakodhat az idei, 3,5 százalék körüli inflációs célkitűzés elérésében, bár az árfolyamra továbbra is a gyengülés irányába ható nyomás nehezedik. Így aztán újabb kamatvágásokra egyre kisebb lehetőség mutatkozik.
Magyarország mellett a jelentés a visegrádi térség többi államát is a költségvetési hiány csökkentésére szólította fel. Csehország esetében a hiány mérséklésének folytathatóságát az teszi kétségessé, hogy a kormánynak nem sikerült végrehajtania a kiadási szerkezet átfogó átalakítását, ráadásul a júniusi választások előtt növelte a szociális kiadásokat. Az OECD a nyugdíjreformmal kapcsolatos végső döntés meghozatalát, illetve az egészségügyi reform elindítását sürgeti.
Lengyelországnak az elmúlt két évben az adóbevételek növelésével sikerült mérsékelnie a költségvetés hiányát úgy, hogy eközben a kormányzati kiadások is emelkedtek. Az új kormány azonban az adók és a társadalombiztosítási járulékok mérséklését tervezi, és egyelőre nem világos, hogy a kiadási oldalon ezt miként ellentételeznék. Változatlan politika mellett az eredmény a deficit növekedése lenne – figyelmeztet az OECD.
Szlovákia számára a legnagyobb veszélyt az infláció gyorsulása jelenti, még akkor is, ha a költségvetési hiány 2007-ig némileg mérséklődhet. A fogyasztói árak emelkedésének kordában tartásához az OECD szerint határozottabb fiskális konszolidációra lenne szükség, ez egyúttal a versenyképesség romlásának is elejét vehetné. A nyugdíj-finanszírozási rendszer átalakításának kihívása ugyanakkor nem könnyíti meg a költségvetési egyensúly javítását, mi több, a reform költsége még az eredetileg tervezettet is meghaladhatja.
A magas költségvetési deficitek a 30 országot számláló OECD-térség egészében kockázati tényezőkként jelentkeznek, ehhez a magas olajárak, az alacsony megtakarítási ráták, az Egyesült Államok rekordnagyságú kereskedelmi hiánya, Európa és Japán túlszabályozott munkaerőpiaca, valamint a lakosság elöregedése társul. Összességében a gazdasági növekedés az idei évre várt 3,1-ről jövőre 2,9 százalékra lassulhat. Az amerikai gazdaság bővülésének üteme 3,6-ről 3,1, Japáné pedig 2,8-ről 2,2 százalékra eshet vissza. Az eurózónában a háztartási keresletnek aligha sikerül fenntartania a növekedés lendületét, különös tekintettel a továbbra is magas németországi munkanélküliségre, illetve az ott tervezett áfaemelésre. A német növekedés az idei évre várt 1,7-ről jövőre 1,6, az eurózóna egészéé pedig 2,2-ről 2,1 százalékra mérséklődhet. Mostani jelentésében az OECD először próbálta meg számszerűsíteni, hogy a globalizáció, illetve az olcsó ázsiai import felfutása mikén befolyásolja az árakat. Megállapítása szerint míg ez a 90-es évek első felében inkább az USA-ban, mint Európában lassította az áremelkedés ütemét, addig a trend mára megfordult: 2001 és 2005 között az USA-ban évi 0,1, Európában pedig 0,3 százalékponttal vetette vissza az inflációt.
Költségvetési Kiigazítás csak jövőre?
Az Economist Intelligence Unit (EIU) tegnap kiadott országjelentése szerint az őszi önkormányzati választások miatt valószínűtlen, hogy a magyar kormány még az idén mélyreható szerkezeti reformokat hajtson végre a költségvetési hiány csökkentésére. A 2006-os deficit mérséklését célzó, kevésbé átfogó intézkedések is elegendőnek bizonyulhatnak azonban a befektetők megnyugtatására, bár a forint árfolyama továbbra is sérülékeny marad.A bizonytalan fiskális pozíció ráadásul várhatóan a jegybank számára sem teszi lehetővé a kamatvágások folytatását.
Az idén és jövőre éves átlagban 4,4 százalék körüli GDP-bővülés az EIU szerint elsősorban annak lesz köszönhető, hogy a választások számlájára írható kormányzati kiadásnövelés élénkítette a belső keresletet.
A bizonytalan fiskális pozíció ráadásul várhatóan a jegybank számára sem teszi lehetővé a kamatvágások folytatását.
Az idén és jövőre éves átlagban 4,4 százalék körüli GDP-bővülés az EIU szerint elsősorban annak lesz köszönhető, hogy a választások számlájára írható kormányzati kiadásnövelés élénkítette a belső keresletet.-->
