Magyarország holtversenyben Svédországgal
Előkelő helyen áll Magyarország a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadságot vizsgáló, 167 országot tartalmazó ranglistáján, amely a nemzetközi jogvédő szervezet 2005-ös éves jelentését kíséri. A párizsi székhelyű nem kormányzati szervezetnek a Sajtószabadság Világnapja (május 3.) alkalmából közzétett éves jelentése megállapította, hogy a tavalyi esztendő volt a legtragikusabb a küldetésüket teljesítő újságírók számára az utóbbi tíz évben. A 2004-ben még 24. Magyarország Svédországgal, Új-Zélanddal valamint Trinidad és Tobagóval osztozik a 12-15. helyen a 2005. évi ranglistán. Szlovákia a 8., Csehország és Szlovénia a 9-10. helyen szerepel.
A rangsorban közvetlenül Magyarország után Ausztria és Lettország következik. Belgium és Németország Görögországgal együtt a 18-20., Nagy-Britannia a 24., Franciaország a 30. a sorban. Az RSF saját mutatója alapján készült ranglista legalján szereplő Észak-Koreát, Eritreát és Türkmenisztánt a szervezet "a hírek fekete lyukainak" minősíti. Ezekben az országokban nem működhet kereskedelmi média, és nem létezik a véleménynyilvánítás szabadsága - szögezi le.
Akárcsak egy évvel korábban, az élbolyhoz észak-európai országok (Dánia, Finnország, Izland, Írország, Hollandia, Norvégia) és Svájc tartoznak. Az RSF rámutat, hogy lejjebb csúszott a rangsorban 2004 óta néhány nyugati ország. Az Egyesült Államok a 22.-ről a 44. helyre került, és ebben elsődleges szerepet játszott a The New York Times újságírónője, Judith Miller elleni per hírforrása kiadása érdekében.
A rangsort a sajtószabadság különböző kritériumaira vonatkozó kérdőív segítségével, újságírók, újságíró-szervezetek, kutatók és jogászok válaszai alapján állították össze. Ismérvként szerepelt például a médiára és képviselőire kifejtett nyomásgyakorlás, például az újságírók megfenyegetése vagy bántalmazása, cenzúra, házkutatások, illetve a sajtó jogi környezete, egyebek mellett az egyes területeken megvalósuló állami monopólium.
Tíz évre visszamenőleg 2005 volt a "leggyilkosabb" a munkájukat végző újságírók számára: 63 újságírót öltek meg hivatásával összefüggésben, továbbá öt olyan személyt, akik a média munkáját segítették - olvasható a jelentésben. Legalább 807 újságírót vettek őrizetbe, fenyegettek vagy támadtak meg, és legkevesebb 1006 médiumot cenzúráztak. (MTI)
