Megpecsételődött a háttérintézmények sorsa

Még a törvényi határidő, azaz 2009 júliusa előtt célszerű lenne megszüntetni az államháztartási forrásból működtetett közhasznú társaságok jelentős részét, vélekednek a szakemberek. Az intézkedés több ezer embert érintene.
Az alapvető jogszabályi háttér adott a kht.-k felszámolásához, így e szervezetek akár már a jövő esztendőben visszaterelhetők a költségvetési formába, a szigorúbb gazdálkodási szabályok alá – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára. Voltaképpen tehát csak az indokoltság vizsgálatára irányuló felmérés és megfelelő szintű döntés kérdése, hogy az állami, illetve önkormányzati közhasznú társaságok fennmaradnak-e még három évig vagy sem.
A kht.-k szükségességét már évekkel ezelőtt megkérdőjelezték a szakemberek, köztük is különösen Sárközy Tamás professzor, mivel e szervezetek eredeti céljaikkal ellentétben komoly visszaélésekre adhatnak alkalmat és milliárdokat szívhatnak el közszférából. Felmerült az is, helyes-e, hogy a minisztériumok, más állami intézmények – az államháztartási törvény hatálya alá tartozó – költségvetési szerv helyett közhasznú társaságot alapíthatnak, kibújva ezzel a szigorúbb gazdálkodási szabályok alól. A kht. alkalmas a létszámleépítés ellensúlyozására: a minisztérium megszünteti a kívánt számú köztisztviselői státust, majd kht.-t hoz létre, és ott foglalkoztatja tovább munkatársait.
Míg 1993–1995 között csupán néhány, addig 1996–2000 között mintegy hetven kht.-t alapítottak állami szervek. A tapasztalatok szerint e szervezetek nagy része nem lát el közfeladatot. Tevékenységük nem feltétlenül igényli ezt a szervezeti formát. Így sorsuk – hosszas vita után – a Sárközy Tamás vezetésével előkészített és a múlt év végén elfogadott új társasági törvény kapcsán, a Ptk. módosításával megpecsételődött. A júliustól élő szabályozás értelmében már csak 2007. július 1-jéig alapítható új kht. Ettől az időponttól a létező kht.-k átalakulására, illetve megszüntetésére a törvény további két év türelmi időt ad.
Az adott szervezet végelszámolással szüntethető meg, és amennyiben az általa ellátott feladatra továbbra is szükség van, az költségvetési szerv keretében végezhető tovább, ahol szigorúbb a szabályozás, kötöttebb a bérgazdálkodás, tehát felelősségteljesebben, átláthatóbban folytatható a tevékenység, mint a mostani közhasznú társasági formában. Amennyiben nincs szükség a feladatra, úgy a kht. megszüntetésével az ezzel kapcsolatos források megtakaríthatók – mondta Gadó Gábor. A hatékonyabb, olcsóbb államra vonatkozó törekvésekkel összhangban állónak tűnik az az elképzelés, hogy az állami, önkormányzati kht.-k megszüntetése, átalakulása ne húzódjon el 2009 júliusáig. Az államtitkár szerint ehhez legfeljebb azt kell még megfontolni, hogy egy kht. – általános jogutódlás mellett – átalakulhasson költségvetési szervvé.

A valamely szervezet által elnyerhető közhasznúsági kategória pedig változatlanul nem társasági jogi, hanem közjogi kérdés.

A valamely szervezet által elnyerhető közhasznúsági kategória pedig változatlanul nem társasági jogi, hanem közjogi kérdés. -->